Hegedüs László
pedagógus, református lelkész
Születési adatok
1814. november 13.
Sárospatak, Zemplén vármegye
Halálozási adatok
1884. február 28.
Budapest
Iskola
Tanulmányait Sárospatakon kezdte, középiskoláit Sárospatakon (1829–1836), Eperjesen (1836–1837) és Poprádon végezte (1837– 1838), a berlini egyetemen bölcseletet és hittant tanult (1839–1840). Sárospatakon lelkésszé választották (1839. júl. 28.). Az MTA tagja (l.: 1860. okt. 9.).Életút
Sárospatakon köztanító (1838–1839), berlini tanulmányai befejezése után a sárospataki gyülekezet lelkipásztora (1840–1855); közben a forradalom és szabadságharc idején lelkesítő beszédeket tartott (1848–1849), jóllehet a forradalmi eseményektől távol tartotta magát és gyülekezetét, a szabadságharc bukása után üldözéseknek volt kitéve. Az Alsózempléni egyházmegye esperese (1855–1867; betegsége miatt lemondott: 1867). Függetlenségi Párti programmal Zemplén vármegye Óliszkai kerületének országgyűlési képviselője (1875–1884). A magyarországi népiskolai oktatás újjászervezője (Erdélyi Jánossal, az 1850-es években): tanítóképzőt szervezett, megindította a Népiskolai Könyvtár c. sorozatot (a sorozat első kötetét maga adta ki, saját pénzén, 1853-ban). A Bach-rendszerben a református nemzeti ellenállás egyik vezetője, jelentős szerepet játszott a protestáns egyházakat szabályozni kívánó császári pátens elleni tiltakozó mozgalmakban (1858–1859). A népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. tc.) egyik szakértője. Számos népszerű tankönyvet, ábécés- és olvasókönyvet (8 kiadásban, egyes kiadásai 10 000 példányban!) írt és szerkesztett. Filozófiai munkáinak nagy része kéziratban maradt.Szerkesztés
A Népiskolai Könyvtár (1853-tól) és az első sárospataki folyóirat, a Sárospataki Füzetek (Erdélyi Jánossal, Szeremley Gáborral) alapító szerkesztője (1857–1860).Főbb művei
F. m.: Abc és elemi olvasókönyv. Népiskolák számára. (1–2. kiad. Sáros-Patak, 18533. kiad. 1855
7–8. kiad. 1863)
Elemi oktatás beszéd-, írás- és olvasásban. (Sáros-Patak, 1853)
Erkölcsi és vallásos olvasókönyv. Népiskolák számára. (Sáros-Patak, 1854)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítók számára. (Sáros-Patak, 1855
3. kiad. 1865)
Magyar nyelvtan algymnasiumok számára. (Sáros-Patak, 1855)
Magyar nyelvtan népiskolák számára. (Sáros-Patak, 1855
5. kiad. 1862)
Az egyházi alkotmány. – Adatok és tanok a XVII. századi magyar református egyház életéből. (Sárospataki Füzetek, 1857)
Adalék a szabad skót presbiteri egyházi alkotmány ismertetéséhez. – A protestáns egyház viszonya az államhoz. (Sárospataki Füzetek, 1858–1859)
Az érzékiség és értelem. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1861. dec. 16.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1861/62).
Irodalom
Irod.: Emődy Dániel: Emlékbeszéd H. L. l. tag fölött. (MTA-emlékbeszédek. Bp., 1884)H. L. (MTA Almanach. Bp., 1884)
Kiss Áron: H. L. (Néptanítók Lapja, 1884)
Herman Ottó: H. L. (Sárospataki Lapok, 1884)
Bökényi Dániel: A magyar abc-és könyvek történeti fejlődése. (Máramarossziget, 1891)
Takács Béla: A sárospataki nyomda története. (Bp., 1978)
A magyar olvasástanítás története. Szerk. Adamikné Jászó Anna. (Bp., 1990
Osiris Tankönyvek. 2. jav. kiad. 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)