Család

Sz: Haynal Géza orvos, Zareczky Mária.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1915), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1922), a szív- és vérerek betegségei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetének (1912–1913), a bp.-i tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetének gyakornoka (1919); közben az I. vh.-ban az orosz, az olasz és az albán fronton szolgált (1915–1918). A Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1919–1932), egy. adjunktusa (1932–1934) és magántanára (1931–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1945). A bp.-i Szent László Kórház, majd a Szent Rókus Kórház főorvosa (1934–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára és a Belgyógyászati Klinika igazgatója (1940–1945); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1944–1945), dékánként megtagadta az orvosi kar Németországba való kitelepítését (1944 ősze). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1946–1951), a BOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1952–1958) és a Klinika igazgatója (1946–1958). Az orvosi kari tanácsülésen keményen bírálta a kommunista rendszert (1957. febr.), ezért nyugdíjazták (1958). A kardiológia, a belgyógyászat és az endokrinológia határterületeivel, elsősorban a neuroendokrin rendszer megbetegedéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a dizentéria, a pneumo- és meningokokkusz, a meningitiszes sokk vizsgálatában, elsők között tisztázta a máj és a tüdő szerepét a keringés patológiájában. Vizsgálta még az inzulin szerepét az ép és kóros szívizomra, a vérkeringési rendszer elégtelenségeit, s annak hatását a különböző belgyógyászati betegségekre, a máj és a lép betegségeit, a pajzsmirigy kiirtásának hatását szívbetegek keringési rendszerére. Nevéhez fűződik továbbá az elektrokardiográfia magyarországi meghonosítása, ill. rutineljárássá fejlesztése.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002- ben). Nevét vette fel a budapesti Orvostovábbképző Egyetem (Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, 1993-tól). Tiszteletére a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Haynal Imre-emlékérmet alapított (1999-ben).

Elismertség

A Közkórházi Orvostársulat t. tagja (1944-től). A Német Belgyógyász Társaság tagja (1954-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (arany, 1977). Korányi Frigyes-emlékérem (1942), Kossuth-díj (1957), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1998).