Havas Ervin
Havas Ervin

2024. december 9. Hétfő

Havas Ervin

költő, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1929. augusztus 19.

Budapest

Halálozási adatok

1985. július 16.

Budapest


Család

Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karán magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953).

Iskola

A II. vh. előtt fizikai munkás, majd a Magyar Néphadsereg önkéntese (1945–1948), később hivatásos tisztként szolgált (1948–1952). A Néphadsereg c. lap munkatársa (1952–1957), irodalmi és művészeti rovatvezetője (1957–1960), a Népszabadság veszprémi és debreceni tudósítója, majd a kulturális rovat munkatársa (1961–1985).

Életút

Első versei az Új Hang c. lapban (1953), ill. katonai írói antológiában (A szó fegyverével, 1956) jelentek meg. Az 1950-es évek közepén, még a Tűztánc (1958) antológiával jelentkező új költőnemzedék előtt megjelent, és nagy feltűnést keltett első verseskötete (Egy fürt szőlő, 1956). Később az irodalomtörténet a klasszikus antológia költő tagjaként tartotta számon – olyannyira, hogy legismertebb verseit – posztumusz - a harminc évvel későbbi újabb Tűztánc-válogatásban is közzétették (Filozófia; Születés, halál; Ének az utcaseprőről; Vizek pásztora, 1988). Versei határozott szocialista politikai meggyőződéséről, pártosságáról tanúskodnak. Műveinek témái a katonaélet, a szocializmus megvédéséért folytatott harc, az emberi cselekvésbe vetett hit; elsősorban politikai verseket közölt: balladát írt az ún. ellenforradalom áldozatairól, lírai krónikában számolt be kínai útiélményeiről. Különösen értékes műfordítói tevékenysége: Jevgenyij Jevtusenko első magyarországi tolmácsolója (a Nagyvilág c. lapban, 1959. márc.). Klasszikus szovjet irodalmon kívül még orosz gyermekverseket, világháborús visszaemlékezéseket és néhány bűnügyi regényt is fordított.

Főbb művei

F. m.: Egy fürt szőlő. Versek. (Bp., 1956)
Tűztánc. Sorok a feledés ellen. Versek. (Új termés. Bp., 1961)
Tűztánc. Harminc év múltán. 1958–1988. Vál., sajtó alá rend. Györe Imre, Imre Katalin, Jovánovics Miklós. Az előszót írta Jovánovics Miklós. (Bp., 1988)
Versek. A költő hátrahagyott verseiből szerk. Zalka Miklós. Az előszót E. Fehér Pál írta. (Bp., 1989)
szerk.: Együtt. Fiatal költők antológiája. Szerk. Berkes Péterrel. Az előszót Szabolcsi Miklós írta. (Bp., 1960)
A tűz virágai. A Nagy Honvédő Háború költészetéből. Szerk. H. E., a bevezetőt és az életrajzokat E. Fehér Pál írta. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1962)
Anyiszimova, Alekszandra: Rövidhullámon. Visszaemlékezések. Ford. Dalos György. Szerk. H. E. (Bp., 1976)
Hadsereg született. Antológia a Vörös Hadseregről. Vál. és szerk. A bevezető tanulmányt E. Fehér Pál írta. Ill. Pásztor Gábor. (Bp., 1977)
ford.: Barto, Agnyija: A ház elköltözött. Gyermekversek. Ford. Többekkel. Ill. Gaál Éva. (Bp., 1975)
Vergaszov, Ilja: Történetek a Krímből. Visszaemlékezések. Ford. (Bp., 1975)
Leontyev, Alekszej: Az utolsó rádiógram. Dokumentumregény. (Bp., 1976)
Tótágas. Gyermekversek. Vál. Ágai Ágnes. Ford. Többekkel. Kovács Péter rajzaival. (Bp., 1976)
Csujkov, Vaszilij: Az évszázad ütközete. Visszaemlékezés. (Bp., 1977)
Jevtusenko, Jevgenyij: Ballada a nekifutásról. Vál. versek. Vál. E. Fehér Pál. Ford. Többekkel. (Bp., 1980)
Csillagok órája. Válogatás a Szovjetunió köztársaságainak költészetéből. Ford. Többekkel. (A szovjet irodalom könyvtára. Bp., 1980)
Szemjonov, Julian: Halál és drágakő. Bűnügyi regény. Ford. (Célgömb. Bp., 1982)
Zaligin, Szergej: Az embertől az emberiségig. Esszék. Szerk. Somló Vera. Ford. Többekkel. (Modern Könyvtár. T546. Bp., 1987).

Irodalom

Irod.: Pomogáts Béla: H. E. (A Könyv, 1962)
Tímár György: H. E. (Élet és Irodalom, 1962. 9.)
Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. júl. 17.)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője