Havas Endre
Havas Endre

2022. augusztus 7. Vasárnap

Havas Endre

költő, műfordító, publicista

Születési adatok

1909. december 13.

Budapest

Halálozási adatok

1953. március 9.

Budapest


Család

F: Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a KÉKI laboránsa, műszaki dokumentátora. Fia: Havas Gábor (1944–) szociológus, kandidátus, az SZDSZ országgyűlési képviselője; leánya: Havas Fanny (1948–) szerkesztő.

Iskola

A párizsi Sorbonne Egyetem hallgatója (1930–1932).

Életút

Az illegális munkásmozgalom résztvevője, tevékenységéért három hónapi börtönbüntetésre ítélték (1933). Kiszabadulása után Budapesten magántisztviselő (1933–1939). Párizsban élt (1939–1940), az ország német megszállása után Marokkóban, Casablancában és Marrakesben telepedett le (1941–1942), majd Londonba költözött (1942). A II. vh. után a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa, gr. Károlyi Mihály mellett a párizsi követség titkára (1945–1949). Hazatérése után az Athenaeum Könyvkiadó lektoraként tevékenykedett (1949–1950). Pályafutását költőként kezdte, kapcsolatba került Kassák Lajossal, első verseit Kassák lapja, a Munka közölte, első kötetéről (Sebesülten, 1938) a Nyugatban Radnóti Miklós közölt kritikát. Párizsban, a kommunista Louis Aragon és Paul Éluard hatása alá kerül, líráját és kisebb prózai munkáit szürrealista képek uralták. Későbbi műveiben, elsősorban lírájában a szocialista realizmus felé nyitott, a kor divatos eszméit, elsősorban a kommunista világnézet győzelmét hirdette. A Rajk-per idején, amikor gr. Károlyi Mihály, Magyarország párizsi követe nem vállalta tovább az ország képviseletét, Havas Endre, a követség I. tanácsosa hazahívását kérte, s megírta utolsó művét, a Vers a párthűségről c. költeményét (1949). Hazatérése után koholt vádak alapján perbe fogták és elítélték (1950); a börtönben halt meg. Műfordítóként Puskin műveit és kortárs francia szerzőket tolmácsolt. Halála után Illés László adta ki fontosabb verseit és prózai munkáit. Írásai, kritikái, a II. vh. után elsősorban a Forum c. lapban jelentek meg (1947–1950).

Főbb művei

F. m.: Sebesülten. Versek. (A Munka kiadványa. Bp., 1937)
A költő halálára. (Munka, 1938
„…amíg szivünk dobog.” Válogatás a szocializmus irodalomból. Vál., szerk. Illés László. Bp., 1975)
A menekülés könyve. Versek. Bíró Bálint 4 fametszetével, az előszót Andrássy Katinka írta. (London, 1943)
Illés Béla, a regényíró. – Déry Tibor: Felelet. (Forum, 1950)
Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés. Ford. Gábor György. A bevezetést Barta Lajos írta. (Bp., 1950)
Hűség. Válogatott versek, elbeszélések. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Illés László. (Bp., 1962)
A Thibault-ok margójára. – Café Sorbonne. (Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról. Szerk. Gereblyés László. Bp., 1974)
1941. nov. 15-én. – Károlyi Mihállyal. – Hazatérés. (Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Szerk. Markovits Györgyi. Bp., 1975)
ford.: Triolet, Elsa: Milyen kár volt… Novella. Ford. (Cserépfalvi kiskönyvtára. 1. Bp., 1945)
Duclos, Jacques–Fréville, Jean: Henri Barbusse. Ford. (Marxista ismeretek kiskönyvtára. 70. Bp., 1949)
Sayers, Michael–Kahn, Albert E.: A nagy összeesküvés. (1–6. kiad. Bp., 1950).

Irodalom

Irod.: Radnóti Miklós: Sebesülten. H. E. versei. (Nyugat, 1938
R. M.: Próza. Novellák és tanulmányok. Bp., 1971)
Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Ferenczy László: H. E.: Hűség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve, 1978)
Nagy Csaba: A hűség költője. 75 éve született H. E. (Kritika, 1984)
Rónai Mihály András: H. E. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984)
Vezér Erzsébet: Kétszeresen mártír volt. (Élet és Irodalom, 1984)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője