Hauszmann Alajos
Hauszmann Alajos

2021. július 28. Szerda

Hauszmann Alajos

építész

Születési adatok

1847. június 9.

Buda

Halálozási adatok

1926. július 31.

Velence, Fejér vármegye


Család

Bajor eredetű családból származott. Sz: Hauszmann Ferenc, Maár Anna. Testvére: Hauszmann Hermine (1845–1929), Hauszmann Ferenc (1850–1918) és Hauszmann Kornélia (1854–1937). F: 1874-től Senior, Mariette német állampolgár. Leánya: Hauszmann Gizella, Hültl Dezső (1870–1946) építész felesége.

Iskola

Festészetet tanult, majd kőművesnek állt (1861–1863), Pesten, a Magyar Tudós Társaság székháza építésénél a kőművescéh legénnyé avatta (1863). A budai József Műegyetemen építész okl. szerzett (1866), a berlini építészeti akadémián (= Bauakademie) tanult, majd beutazta Francia-, Német- és Olaszországot (1866–1869). Az MTA tagja (t.: 1924. máj. 8.).

Életút

A budai József Műegyetemen a műszaki rajz számára létesített párhuzamos osztály tanársegéde (1869–1872), a középítészet, mű- és díszépítészet ny. r. tanára (1872–1913), a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja (1879–1881), az egyetem rektora (1903–1905). A Középítési Tanács elnöke. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alelnöke. A magyar építészet kiemelkedő személyiségeként Ybl Miklós halála után ő vezette a budavári palota építési munkálatait. Számos középületet, magánházat és villát tervezett. Magyar nemességet kapott (1918). Tanítványai közé tartozott – többek között – Alpár Ignác, Giergl Kálmán, Hültl Dezső, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu és Tőry Emil.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A síremlék Hültl Dezső alkotása.

Elismerés

A bp.-i József Műegyetem tb. doktora (1922).

Főbb művei

F. m.: épületei: Markó-utcai reáliskola (Budapest, V. kerület)
Erzsébet téri kioszk (Budapest, 1870)
Tüköry-palota (Budapest, 1871–1872)
városháza és színház (Szombathely, 1877–1878)
Kégl-palota (1878–1879)
Batthyány-palota (1884–1885)
egyetemi élettani és bonctani intézet épülete (Kolozsvár, 1884–1889)
New York-palota (Budapest, 1890–1894)
egyetemi törvényszéki orvostani intézet (Budapest)
Üllői úti kórház (Budapest)
Erzsébet-kórház (Budapest)
Királyi Kúria (ma: Néprajzi Múzeum, 1893–1896)
kormányzósági palota (Fiume, 1893–1897)
József Műegyetem központi épülete (1902–1909). F. m. írásai: Tervmagyarázat és indokolás a fővárosi közkórházak építési terveihez. (Bp., 1881)
A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete által épített Erzsébet kórház leírása. (Bp., 1882)
Néhány szó a modern magyar építészetről. (Bp., 1908)
A m. kir. József Műegyetem új épülete. (Bp., 1910)
A magyar királyi vár. (Bp., 1912)
Budapest építési fejlődésének történetéből. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1925. jan. 19.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1925)
H. A. naplója: építész a századfordulón. Sajtó alá rend. Seidl Ambrus (Bp., 1997).

Irodalom

Irod.: Lyka Károly: H. A. (Magyar Művészet, 1926)
Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek (Bp., 1936)
Szalai Imre: H. A. (Magyar Építőművészet, 1966)
H. A. önéletrajza. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Hajdú Virág, Ritoók Pál (Lapis angularis, 1995)
Seidl Ambrus: Az országnak álmodott terek. H. A. (Új Magyarország, 1997. 132. sz.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013