Harustyák József
Harustyák József

2025. január 20. Hétfő

Harustyák József

politikus, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1894. szeptember 17.

Budapest

Halálozási adatok

1970. december 14.

Budapest

Temetési adatok

1970. december 17.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Sz: Harustyák Lídia. Édesapját nem ismerte. F: Czáp Mária. Egy gyermekük született.

Iskola

Édesanyja váratlan halála után hétéves korában árvaházba került. Négy elemi osztályt végzett, majd nagybátyja vette magához.

Életút

Dad községben és Kecskéden mezőgazdasági cseléd (1910–1914), az I. világháború alatt frontszolgálatot teljesített (1914–1918), őrvezetőként szerelt le (1918). A Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg a 12. komáromi gyalogezred századparancsnokaként szolgált (1919), a bukás után elítélték, szabadulása után alkalmi munkákból élt. A két világháború között a BESZKÁRT Rt. (1921–1922), a Medichémia Gyógyszervegyészeti Gyár munkása (1922–1943), a Népszava kiadóhivatala (1943), a Diachémia gyógyszerészeti laboratóriumának munkatársa (1944).

A Magyarországi Vegyészeti Munkások Országos Szövetsége és az MSZDP tagja (1921-től), a szakszervezet vezetőségi tagja (1924–1944), elnöke (1938–1944?). Az MSZDP budapesti X. kerületi Bizottságának vezetőségi tagja (1925–1931) elnöke (1934–1937). Az ország német megszállása után letartóztatták, szökése után a nemzeti fegyveres ellenállás tagja. A II. világháború után a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetének elnöke (1945. febr. 11.–1948. jún. 1.), az SZDP budapesti X. kerületi szervezetének titkára és a párt fővárosi végrehajtó bizottságának tagja (1945–1948).

 

A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1945–1949), az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún. 24.–1945. nov. 4.), országgyűlési képviselő (Nagy-Budapest, 1948. ápr. 26.–1953. máj. 17.; Budapest, 1953. máj. 17.–1963. febr. 24.). Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1961. okt. 7.). A két munkáspárt egyesülését előkészítő közös MKP–SZDP szervezőbizottság tagja (1948. márc. 10.–1948. jún. 14.). A fúzió után az MDP KV (1948. jún. 14.–1956. okt. 31.) és az MDP PB tagja (1948. jún. 14.–1953. jún. 28.). A Szakszervezeti Tanács (1948. márc. 3.–1948. okt. 20.), ill. a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) elnöke (1948. okt. 20.–1953. márc. 1.) és a Népszava főszerkesztője (1948. márc. 15.–1953. márc. 1.). A Vegyipari Minisztérium Kereskedelmi Igazgatóságának vezetője (1953. márc.–1955. dec.), a SZOT politikai munkatársa (1956–1958), a számvizsgáló bizottság elnöke (1958–1960).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson a SZOT nevében Kiss Károly alelnök és Berecz Dezső a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete KV tagja és a számvizsgáló bizottság elnöke búcsúztatta.

Elismertség

Az Országos Nemzeti Bizottság (1948) és a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsa tagja (1949–1954).

Elismerés

Kossuth Érdemrend (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1954 és 1955), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany, 1968) és ezüst, 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1970. dec. 15.)
Verbai Lajos: Hű volt az eszméhez és osztályos társaihoz. H. J. születésének 90. évfordulóján. (Népszava, 1984. szept. 18.)
Ács Irén: H. J. (Pártélet, 1984).

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/php5q8245.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője