Hartner Anna
Hartner Anna

2024. november 7. Csütörtök

Hartner Anna, Fenyősiné

erdőmérnök, biológus, entomológus

Születési adatok

1965. szeptember 8.

Miskolc

Halálozási adatok

2006. június 29.

Barcs

Temetési adatok

2006. július 10.

Sopron


Család

Sz: Hartner Mihály geofizikus, Sass Zsuzsanna bányamérnök. F: 1993-tól Fenyősi László, a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság természetvédelmi őre. Fia: Fenyősi László (1994. nov. 3.).

Iskola

Középiskoláit Miskolcon és Sopronban végezte, a soproni Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1983), a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) Erdőmérnöki Karán végzett (1989), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1997).

Életút

Az MTA–TMB-n Igmándy Zoltán aspiránsa (1989–1992), a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola, ill. a Dráva Völgye Középiskola tanára (1992–2006), az Erdészet Tagozat vezetője és az iskola igazgatóhelyettese (2001–2006). Erdészeti rovartannal, erdészeti ökológiával, az erdőket alkotó rovarközösségek vizsgálatával, mirmekológiával, elsősorban az erdei vöröshangyák (Formicidae) faunisztikai és erdővédelmi tanulmányozásával foglalkozott. Több kiállítást rendezett a barcsi Dráva Múzeumban (többet a Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesülettel közösen; legutolsót még 2006-ban is). Barcson kezdeményezte továbbá az évente megrendezett Erdők hete c. program- és a Drávai utakon c. vetélkedősorozatot, valamint elindította a Vidravár Erdei Iskolát (a Dráva Völgye Középiskola keretein belül). Jelentős szerepet játszott a középrigóci kastélypark fa- és cserjegyűjteményének bővítésében, kezdeményezésére a kastélyban, az általa kialakított emlékparkban, minden végzős diákja évente egy-egy emlékfát ültetett el… – Barcson (Petőfi Sándor utca 10. élt és tevékenykedett), Sopronban, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. A Magyar Madártani Egyesület (1987-től), a Magyar Természetvédelmi Egyesület (1987-től), a Magyar Rovartani Társaság (1991-től) és az Országos Erdészeti Egyesület tagja (1992-től).

Főbb művei

F. m.: Nagybajom község egykori közbirtokossági legelőjének vöröserdeihangya-faunájáról. (Dunántúli Dolgozatok. Természettudományos Sorozat, 1992)
Vörös erdei hangyák. (Madártávlat, 1994)
Adatok a Formica rufa-hangyacsoport [Hymenoptera: Formicidae] fajainak magyarországi elterjedéséhez. (Állattani Közlemények, 1995)
Adatok a Formica rufa-fajcsoport fajainak alpokaljai elterjedéséhez, előfordulásához. 1–2. (Soproni Egyetem Tudományos Közleményei, 1996–1999)
Formicidae vizsgálatok Nyugat- és Dél-dunántúli erdőkben. Kand. értek. (Barcs, 1997)
A Formica truncorum Fabr. [Hymenoptera: Formicidae] előfordulása a Barcsi borókás területén. (Dunántúli Dolgozatok. Természettudományos Sorozat, 1998)
Fejlesztések és eredmények a barcsi Dráva Völgye Középiskolában. Összeáll. (A Dráva Völgye Középiskola kiadványa. Barcs, 2001)
Erdésziskola a Dráva mellett. Jubileumi esztendő a barcsi erdésztechnikus-képzés történetében. (Erdészeti Lapok, 2003)
A Formica rufa L. és a Formica pratensis Retz. [Hymenoptera: Formicidae] napi aktivitásának vizsgálata belső-somogyi mintaterületeken. (Somogyi Múzeumok Közleményei, 2004)
Környezeti nevelési akcióprogram Középrigócon. (Erdészeti Lapok, 2004).

Irodalom

Irod.: Malgay Viktor–Selyem József: In memoriam Fenyősiné H. A. (Natura Somogyiensis, 2006)
Palaczki Józsefné: Fenyősiné H. A. (Erdészeti Lapok, 2006)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője