Harmati Sándor
Harmati Sándor

2025. január 25. Szombat

Harmati Sándor

politikus

Születési adatok

1905. szeptember 2.

Ménes, Arad vármegye

Halálozási adatok

1994. február 2.

Budapest


Család

Paraszti családból származott. Sz: Harmati Sándor, Must Katalin.

Iskola

Gyöngyösön négy polgári osztályt végzett, Budapesten szerszámlakatos segédlevelet szerzett (1927), a Magyar Radiátorgyár lakatossegéde (1927–1945). A II. világháború után az MDP pártfőiskoláján végzett (1951).

Életút

A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szakegylete (1926-tól), az MSZDP tagja a párt kispesti szervezete végrehajtó bizottságának (VB) tagja (1930-tól). A Magyar Radiátorgyárban kapcsolatba csatlakozott egy illegális „tanulókörhöz”, amelyik kapcsolatba került a Weisshaus Aladár (1887–1963) vezette, második legnagyobb, nem Moszkvából irányított magyarországi kommunista mozgalommal (1934-től; 1938-tól az illegális kommunista sejt vezetője). A II. világháborúban a 2. magyar hadsereg műszaki zászlóaljánál szolgált (1942–1943), politikai tevékenysége miatt büntetőszolgálatra vitték. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a kispesti nemzeti ellenállás tagja.

 

A II. világháború után az MKP kispesti szervezete vezetőségi tagja és a kispesti városi képviselő-testület tagja (1945–1946); közben Abaúj vármegyében az MKP földosztó miniszteri biztosa (1945 tavasza). A Magyar Textilipar Rt. üzemi párttitkára (1947), az MKP, ill. 1948-tól az MDP Budapesti X. Kerületi Bizottsága Káder Osztályának vezetője (1947–1948), az MDP Budapesti X. Kerületi Bizottsága titkára (1948–1949. febr.). Az MDP Borsod Vármegyei Bizottsága titkára (1949. febr.–1949. dec.), az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára (1950. jan.–1953. febr.), a budapesti Röntgen és Orvosi Készülékek gyára igazgatója (1953–1954), a Budapesti X. Kerületi Tanács VB elnöke (1954. dec.–1957. júl.).

 

Az MDP KV póttagja (1951. márc. 1.–1954. máj. 30.), az MSZMP KB tagja (1957. jún. 29.–1966. dec. 3.).

 

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Borsod–Gömör–Zemplén–Abaúj megyei lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Hazafias Népfront Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa (HNF OT) titkára (1957. júl.–1968. ápr. 18.) és a HNF elnökségi tagja (1964–1976).

Az Országos Béketanács alelnöke (1963–1981). A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke (1968–1985).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1950), Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1958), Munka Érdemrend (1960), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1973), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1980), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1985).

 

Lengyelország Újjászületése Érdemrend (tiszti keresztje, 1974).

Főbb művei

F. m.: A népfront-mozgalom munkastílusa. Szervezési kérdések. H. S. előadása. (A Hazafias Népfront Országos Központja kiadványa. Bp., Kossuth Kiadó, 1958).

Irodalom

Irod.: Kocsis Tamás: A Hazafias Népfront új feladatai a mezőgazdaság fejlesztésében. H. S. nyilatkozata. (Magyar Nemzet, 1959. nov. 22.)
Gadanecz Béla–Gadanecz Éva: A Weisshaus Aladár vezette szocialista népmozgalom története. 1927–1945. (Múltunk, 1993. 2-3.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/php7Aonuo.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője