Család

Sz: Hardy Béla, Urbán Katalin. F: Putyirszkaja Galina. Fia: Hardy Mihály (1957–) újságíró, szerkesztő.

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1946), a BME Vegyészmérnöki Kar Szerves Technológia Szakán – a Györffy, majd az Irinyi Kollégium tagjaként – végzett (1950), a kémiai tudományok kandidátusa (Leningrád, 1953; honosítva: Bp., 1954), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 10.).

Életút

A Leningrádi Egyetem Technológiai Intézet Műanyagtechnológiai Tanszékének aspiránsa (1950–1953), az MTA KKKI alapító igazgatóhelyettese (1954), tud. osztályvezetője (1956–1957); közben az MDP Központi Vezetősége (KV) Tudományos és Kulturális Osztály Műszaki és Természettudományi Alosztályának vezetője (1954–1956). A Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet tud. főmunkatársa, igazgatóhelyettese és a műanyag részleg vezetője (1957–1960), az MTA Műanyagipari Kutató Intézete igazgatója (1961. jan. 1.–1988. márc. 31.), kutatóprofesszora (1988). A BME Vegyészmérnöki Kar Műanyag- és Gumiipari Tanszék tanszékvezető egy. docense (1959–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1981). A párizsi Sorbonne Egyetem (1961), az amerikai (USA) Massachusettsi Egyetem vendégprofesszora (1976). A magyarországi makromolekuláris kémiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Tudományos pályafutásának elején a monomerek és szerves adalékanyagok kémiai szerkezetvizsgálatával, gyökös polimerizációs folyamatokban mutatott reakcióképességeik felderítésével foglalkozott. Számos, nemzetközileg is fontos új láncátadási jelenséget ismert fel és írt le először. Később érdeklődése a polimerek kutatása felé fordult, alapvetően eredményeket ért el a szilárd fázisú polimerizáció vizsgálata, a fázis-, ill. a kristályszerkezet kinetikai feltárása terén; elsőként írta le a folyadékkristályos polimerek meghatározott csoportjára jellemző ún. aperiodikus helix szerkezetet. Fontos szerepet játszott az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete (KKKI) megszervezésében.

Emlékezet

Mellszobra Kecskeméten, a Műszaki Történelmi Személyiségek Szoborparkjában látható (süttői márvány, Lakatos Pál Sándor alkotása; a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola [GAMF] épülete előtt, 2004-től).

Elismertség

Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának tanácskozó jogú tagja (1957-től), az Osztály elnöke (1985–1988). Az MTA Műanyagkémiai és a Makromolekuláris Bizottsága tagja, Műanyag-kémiai Bizottsága elnöke (1973–1985). Az NDK Tudományos Akadémiája tagja (1988).

Elismerés

A Leningrádi Egyetem díszdoktora (1978). Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemrend (arany, 1975 és 1984). Akadémiai Díj (1969), Pfeifer Ignác-emlékérem (1984), Állami Díj (1988).