Hardy Gyula
Hardy Gyula

2022. január 19. Szerda

Hardy Gyula

vegyészmérnök

Születési adatok

1928. április 20.

Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1988. október 22.

Budapest


Család

Sz: Hardy Béla, Urbán Katalin. F: Putyirszkaja Galina. Fia: Hardy Mihály (1957–) újságíró, szerkesztő.

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1946), a BME Vegyészmérnöki Kar Szerves Technológia Szakán – a Györffy, majd az Irinyi Kollégium tagjaként – végzett (1950), a kémiai tudományok kandidátusa (Leningrád, 1953; honosítva: Bp., 1954), doktora (1974). Az MTA tagja (l.: 1976. máj. 7.; r.: 1985. máj. 10.).

Életút

A Leningrádi Egyetem Technológiai Intézet Műanyagtechnológiai Tanszékének aspiránsa (1950–1953), az MTA KKKI alapító igazgatóhelyettese (1954), tud. osztályvezetője (1956–1957); közben az MDP Központi Vezetősége (KV) Tudományos és Kulturális Osztály Műszaki és Természettudományi Alosztályának vezetője (1954–1956). A Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet tud. főmunkatársa, igazgatóhelyettese és a műanyag részleg vezetője (1957–1960), az MTA Műanyagipari Kutató Intézete igazgatója (1961. jan. 1.–1988. márc. 31.), kutatóprofesszora (1988). A BME Vegyészmérnöki Kar Műanyag- és Gumiipari Tanszék tanszékvezető egy. docense (1959–1965), egy. tanára (1965. aug. 1.–1981). A párizsi Sorbonne Egyetem (1961), az amerikai (USA) Massachusettsi Egyetem vendégprofesszora (1976). A magyarországi makromolekuláris kémiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Tudományos pályafutásának elején a monomerek és szerves adalékanyagok kémiai szerkezetvizsgálatával, gyökös polimerizációs folyamatokban mutatott reakcióképességeik felderítésével foglalkozott. Számos, nemzetközileg is fontos új láncátadási jelenséget ismert fel és írt le először. Később érdeklődése a polimerek kutatása felé fordult, alapvetően eredményeket ért el a szilárd fázisú polimerizáció vizsgálata, a fázis-, ill. a kristályszerkezet kinetikai feltárása terén; elsőként írta le a folyadékkristályos polimerek meghatározott csoportjára jellemző ún. aperiodikus helix szerkezetet. Fontos szerepet játszott az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete (KKKI) megszervezésében.

Emlékezet

Mellszobra Kecskeméten, a Műszaki Történelmi Személyiségek Szoborparkjában látható (süttői márvány, Lakatos Pál Sándor alkotása; a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola [GAMF] épülete előtt, 2004-től).

Elismertség

Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának tanácskozó jogú tagja (1957-től), az Osztály elnöke (1985–1988). Az MTA Műanyagkémiai és a Makromolekuláris Bizottsága tagja, Műanyag-kémiai Bizottsága elnöke (1973–1985). Az NDK Tudományos Akadémiája tagja (1988).

Elismerés

A Leningrádi Egyetem díszdoktora (1978). Szocialista Munkáért (1960), Munka Érdemrend (arany, 1975 és 1984). Akadémiai Díj (1969), Pfeifer Ignác-emlékérem (1984), Állami Díj (1988).

Főbb művei

F. m.: Szerves vegyületek, mint vinil-acetát polimerizációjának regulátorai. Kand. értek. Orosz nyelven. (Leningrád, 1953)
Vizsgálatok a szilárd fázisú sugárzásos polimerizáció köréből. 1–32. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1963–1973)
A műanyagfeldolgozás műveletei és gépei. I–II. köt. (Bp., 1965–1967)
Investigation of the Radiation Polymerization Behaviours in the Supercooled Liquid and Mesomorphous Phase. Többekkel. (Journal of Polymer Sciences, 1967)
Polireakciók elmélete. Varga Józseffel. (Bp., 1969)
Polymérisation radiochimique du N-vinyl-carbazole en phases liquide et solide. Chapiro, A.-val. (Journal du Chimique-Physique, 1972)
A fizikai szerkezet hatásának vizsgálata a szilárd fázisban iniciált polimerizációs folyamatokra. Doktori értek. (Bp., 1973)
Polimerizáció folyadékkristályban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. szept. 20.)
Polimerizáció folyadékkristályban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. nov. 12.).

Irodalom

Irod.: Buza Péter: Élő műanyagok. Beszélgetés H. Gy. akadémikussal. (Népszabadság, 1980. aug. 8.), Tüdős Ferenc: H. Gy. (Kémiai Közlemények, 1989)
Markó László: H. Gy. (Magyar Tudomány, 1989)
Czvikovszky Tibor: H. Gy. Műveinek bibliográfiájával. (Emlékbeszédek. 1998. Bp., 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője