Család

Sz: Harasta János, a Tatabányai Szénbányák lakatossegéde, majd a tatabányai szénbányában művezető, Nedermann Paulin. Hárman voltak testvérek (egy nővére és egy húga született). F: Répánszky Ildikó építészmérnök, a Fővárosi Tanács VB Ingatlankezelési Főigazgatóságának osztályvezetője. Leánya: Harasta Mónika (1956–).

Iskola

A Tatai Gimnáziumban éretts. (1942), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészmérnöki Kar Építészmérnöki Osztályán végzett (1948); közben a kitelepített műegyetemi csoporttal Németországban és Dániában tartózkodott (1944. dec.–1946. nov.). A műszaki tudományok kandidátusa (1972).

Életút

A Dunavölgyi Timföldipari Rt. Építészeti Osztályának statikus tervezője (1948–1950). A BME, ill. az ÉKME Mérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1950–1963), a Középülettervező Vállalat tervezője (1963– 1965). Az ÉKME, ill. a BME Építészmérnöki Kar Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék egy. adjunktusa (1965–1967), egy. docense (1967–1977), egy. tanára (1977. júl. 1.–1994. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1978–1987); közben a Kar dékánhelyettese (1971–1977), dékánja (1984–1989). A BME emeritusz professzora (1995-től). Az ELTE–BME Beruházási Iroda helyettes vezetője és ügyvivő szakértője (1994–2002). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Mezőgazdasági és ipari épületek tervezésével, elsősorban héjszerkezetek, nagyfesztávú és különleges ipari szerkezetek vizsgálatával, rezgések környezeti hatásával foglalkozott. A kazincbarcikai HOKO-üzem és gáztartályalapok, a debreceni BELKER raktártelep, a budapesti Elemgyár gyártócsarnokának és betongyárának, ill. a Csepeli Vas- és Fémművek szerszámgépgyári precíziós csarnokának szerkezet-tervezője. Tervezőként részt vett továbbá az almásfüzitői, a magyaróvári és az ajkai timföldgyár munkáiban.

Elismertség

A Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) tagja (1953-tól). Az Építőipari Tudományos Egyesület tagja (1951-től), vezetőségi tagja, az Ipari Bizottság titkára.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1989). Akadémiai Jutalom (1961), Alpár Ignác-emlékérem (1972), Kotsis Iván-emlékérem (1995), József Nádor-emlékérem (2004).