Halmi Bódog
Halmi Bódog

2022. június 30. Csütörtök

Halmi Bódog

író, irodalomtörténész, jogász

Névváltozatok

1903-ig Herz Félix Bódog

Születési adatok

1879. április 6.

Pápa, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1957. február 11.

Budapest


Család

Nagyszülei: Herz Illés, Székely Katalin.

Szülei: Herz Dávid (1844. márc. 9. Adony–1931. júl. 7. Bp.) rajztanár, festőművész, Gottlieb Etel (†1898. dec. 28. Pápa. Temetés: 1898. dec. 30. Pápai Izraelita Temető).

Testvére: Herz Emil (†1900. ápr. 20. Pápa. Temetés: 1900. ápr. 22. Pápai Izraelita Temető) jogász, köz- és váltóügyvéd.

Felesége: 1908-tól László Aranka (1883. nov. 30. Szentgyörgy, Sopron vm.–1972. júl. Bp.) színésznő, író, költő, László Dániel postatiszt és Schmiedl Ágnes leánya.

Iskola

A pápai református kollégiumban éretts. (1897), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1900).

Életút

A pápai, a szombathelyi járásbíróság joggyakornoka (1900–1904). Máramarossziget törvényszéki aljegyzője (1904–1908), járásbírósági jegyzője (1909–1910), huszti aljárásbíró (1911–1914), sárvári járásbíró (1914–1920), budapesti járásbíró (1920–1938), majd minisztériumi sajtóelőadó (1938–1944).

Jogi pályafutása, járásbírói tevékenysége és büntetőjogi kutatásai mellett szépirodalommal és irodalomtörténettel is foglalkozott. Íróként kezdetben versekkel jelentkezett, amelyek elsősorban helyi – pápai és Veszprém megyei – lapokban közölt. Később elsősorban kisprózát, elbeszéléseket, kisregényeket és néhány színművet írt, majd érdeklődése a 20. századi magyar irodalom, mindenekelőtt a századelő irodalmi jelenségei felé és legismertebb képviselőinek munkássága fordult. Először Ady Endréről közölt portrét, majd számos írói arcképet közölt a kor meghatározó magyar író személyiségeiről: Herczeg Ferencről, Kóbor Tamásról, Molnár Ferencről, Móricz Zsigmondról.

Emlékezet

Régi pápai zsidó családból származott. apja Herz Dávid ismert arcképfestő volt, édesapja festményeit a pápai református kollégium dísztermében őrizték. Valószínűleg apja arcképei hatására kezdett el portrékat írni, Budapestre költözése élt után, saját költségén, sorra adta ki életrajzi tanulmányait. A főváros irodalmi életének fontos szereplőjeként Molnár Ferenc (1878–1952) baráti köréhez tartozott. Alakja feltűnik Toepler Zoltán vígjátékában (Előjáték Az Üvegcipőhöz, Rádiószínház, 2003).

Szerkesztés

A Máramaros c. lap (1906–1914), a Debreceni Független Ujság (1907–1908), a máramarosszigeti Nevelés munkatársa (1907–1908).

Írásai a fentieken kívül még – többek között – a Pápai Lapokban, a Veszprémvármegye c. lapban, a Győri Hírlapban (1901-től), a Huszadik Században (1903), a Debrecen c. lapban (1903), a Kulturában (1911–1912), Az Ujságban (1912), a Pápai Hírlapban (1913–1914), a Soproni Naplóban (1913–1918), A Rend c. lapban (1923), a Magyar Hírlapban (1930 és 1932), a Nyugatban (1931), a Függetlenségben (1933), a Budapesti Naplóban (1937) és a Budai Krónikában jelentek meg (1941).

Főbb művei

F. m.: szépirodalmi művei, irodalomtörténeti és egyéb tanulmányai: Marosházi történetek. Halálhangok. Elbeszélések. (Bp., Pallas, 1903)
Csókok, szenvedések. Versek. (Máramarossziget, 1904)
Fráter Loránd dalolása, muzsikája. (Máramaros [folyóirat], 1908)
A nevelés forradalma. (Nevelés, 1908. 4.)
Modern mesék és írások. (Máramarossziget, 1909)
Ady Endre. Tanulmány. (Máramarossziget, 1910)
A festészet és a magyarság. – Gyöngyi Izsó. – A Kóbor Tamás problémája. (Máramaros [folyóirat], 1910)
Az ördögi és groteszk elem a művészetben. – Molnár Ferenc. (Máramaros [folyóirat], 1911)
A Nyugatról. (Máramaros [folyóirat], 1912)
A pesti újság. – Heinrich Mann. – Molnár Ferenc és új drámája, a Farkas. (Kultúra, 1912)
Arany János, az ember. (Pápai Hírlap, 1913. 50.)
Bródy Sándor. (Pápai Hírlap, 1914. 23.)
A gyermek jövője. (Az Újság, 1916. aug. 6.)
Egy itthonmaradt feljegyzései. (Sárvár, 1917)
Mira és egyéb szeretők. Elbeszélések. (Bp., Szerzői kiadás, 1918)
Örzse és más nyomorultak. Színmű és négy elbeszélés. (Bp., Szerzői kiadás, 1922)
A zsidó gyerek. Tanulmányok. (Bp., Szerzői kiadás, 1922)
Magyar hírességek. Tanulmányok. (Bp., Szerzői kiadás, 1923)
Őszi termés. Elbeszélések. – Tanulmányok: Ady Endréről, Bródy Sándorról, Eötvös Károlyról. (Bp., Szerzői kiadás, 1928)
Molnár Ferenc, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., Szerzői kiadás, 1929)
Móricz Zsigmond, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., Szerzői kiadás, 1930)
Herczeg Ferenc, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., Szerzői kiadás, 1931)
Az elefántcsonttorony problémája. (Függetlenség, 1933. 49.)
Írói arcképek. Irodalmi tanulmányok. (Bp., Szerzői kiadás, 1934)
Kóbor Tamás, az író és az ember. Tanulmány. (Bp., Szerzői kiadás, 1935)
Fejek. Portrék, tanulmányok. (Bp., Szerzői kiadás, 1937).

F. m.: színműve: Szegény emberek. Színmű 1 felvonásban. (Máramarossziget, 1909. aug. 27.).

F. m.: jogi írásai: A BTK. XXXV. fejezetének revíziója. – Homály a BTK.-ban. – A BTK. 370. és a Kbtk. 129. §-ának alkalmazása. Halmi-Hercz Bóog néven. (A Jog, 1903)
A magyar esküdtbíróságok működése. (Huszadik Század, 1903. 2.)
A Kbtk. 111–114. §-airól. (Jogtudományi Közlöny, 1903. 32.)
A végrehajtási eljárás köréből. (Jogtudományi Közlöny, 1903. 47.)
Praejudiciumok a bűnvádi perrendtartásban. (A Jog, 1904. 5.)
A büntető törvénykönyv revíziójához. (A Jog, 1904. 16., 18. 21., 25., 37.)
A büntetőtörvénykönyv 85. §-ának 4. pontja kérdéséhez. (A Jog, 1904. 28.)
A pergátló kifogások kérdéséhez. (A Jog, 1904. 35.)
A bűnvádi perrendtartás novellájához. (A Jog, 1904. 46.)
A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Az 1878. évi 5. törvénycikk, kiegészítve a rávonatkozó törvényekkel és curiai határozatokkal. (Máramarossziget, 1905)
December 13-ika és a büntetőjog. (A Jog, 1905. 2.)
A BTK. 165. és 168. §-ához. (A Jog, 1905. 7.)
A 77. számú polgári döntvény. (A Jog, 1905. 10.)
Bírák, mint lapszerkesztők. (A Jog, 1905. 12.)
A büntető perrendtartás és a katonák. (A Jog, 1905. 14.)
Az uzsoráról. (A Jog, 1905. 17.)
A BTK. 359. §-a. (A Jog, 1905. 22.)
A sommás visszahelyezési per egy analóg esetéről. (A Jog, 1905. 27.)
Az esküdtszék téved. (A Jog, 1905. 31.)
A rablásnak tekintett bűntett. (A Jog, 1905. 38.)
A BTK. 391. §-ához. (A Jog, 1905. 42.)
Az 1881: LX t. c. rombolásai. (A Jog, 1905. 45.)
Az elidegenítési és terhelési tilalom tana. (A Jog, 1905. 51.)
A BTK. 400. §-ához. (A Jog, 1905. 53.)
Az előzetes letartóztatás tanához. (A Jog, 1906. 4.)
Revízió vagy novella? (A Jog, 1906. 7.)
A vádtanács. (A Jog, 1906. 12.)
A viselt hivatal elvesztése. (A Jog, 1906. 14.)
A túlterhelt kúria. (A Jog, 1906. 19.)
A büntető per bírói szemléje és szakértője. (A Jog, 1906. 22., 25., 28.)
Az 1886. évi XXIX. t. c. és társai. (A Jog, 1906. 34., 36., 39, 41., 46.)
A magyar büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Az 1879. évi 40. törvénycikk, kiegészítve a rávonatkozó törvényekkel és curiai határozatokkal. (Máramarossziget, 1907)
A birtokbavezetés kérdéséhez. (A Jog, 1907. 49.)
Az új uzsoratörvény. (A Jog, 1908. 3.)
Ítélkezés az igényperekben. (A Jog, 1908. 15.)
A jó börtön. (A Jog, 1908. 17.) A nagy per tanulságai. (A Jog, 1908. 23.)
Az új 379. §. (A Jog, 1908. 26.)
A bírói függetlenség. (Jogtudományi Közlöny, 1917. 43.).

Irodalom

Irod.: családi források: Elhunyt Herz Dávidné Gottlieb Etelka. (Pápai Közlöny, 1899. jan. 1.)
Herz Dávidné, Herz Dávid neje, Pápán elhunyt. (Pesti Napló, 1899. jan. 5.)
Elhunyt dr. Hercz Emil. (Pápai Közlöny, 1900. ápr. 22.)
Hercz Bódog pápai lakos Halmi-ra magyarosított. (Budapesti Hírlap–Pesti Napló, 1903. nov. 11.)
Halmi Bódog máramarosszigeti újságíró eljegyezte László Arankát. (Pesti Hírlap, 1908. ápr. 21.)
Halmi Bódog máramarosszigeti újságíró eljegyezte László Arankát, László Dániel postafőnök leányát, a debreceni színtársulat kedvelt komikáját. (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1908. ápr. 21.)
Dr. Halmi Bódog törvényszéki jegyző ma tartja esküvőjét a r. kath. tamplomban László Arankával, László Dániel postafőnök leányával. (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1908. júl. 4.)
Elhunyt Herz Dávid festőművész, a pápai református kollégium ny. rajztanára. (Pesti Hírlap–8 Órai Újság, 1931. aug. 4.)
In memoriam Herz Dávid. (Magyar Művészet, 1931)
Meghalt Halmi Bódogné László Aranka Anna. (Csongrád megyei Hírlap, 1972. júl. 16.)
Elhunyt Halmi Bódogné László Aranka, ny. kúriai bíró özvegye. (Magyar Nemzet, 1972. okt. 10.).

Irod.: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Szalai Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. (Pápa, 1996)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-NSZG-F?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6KP-HYT (László Aranka születési anyakönyve, 1883)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-NSZG-F?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX6KP-HYT (Halmi Bódog és László Aranka házassági anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1G9-17Z?i=212&wc=92QK-ZNG%3A40678301%2C42189901%2C1077262702&cc=1452460 (Herz Dávid halotti anyakönyve, 1931)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-L94V-Z3GT?i=56 (Halmi Bódog halotti anyakönyve, 1957)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője