Halm Tibor
orvos, fül-orr-gégész, audiológus
Születési adatok
1910. február 2.
Zsombolya, Torontál vármegye
Halálozási adatok
1992. október 31.
Budapest
Család
Sz: Halm Antal (1880–1937) körjegyző Táton, Petri Karola (1888–1965). Testvére: Halm Iván gyógyszerész, a nyergesújfalui gyógyszertár vezetője. F: 1945-től Döbrössy Gabriella. Fia: Halm Tibor (1946–) és Halm Tamás (1954–); leánya: Halm Gabriella (1947–).Iskola
Az esztergomi bencés gimnáziumban éretts. (1926), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1935), fogorvosi (1935), fül-orr-gégész (1940), repülőorvosi szakvizsgát tett (1970), az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1974). Repülőgép-vezetői vizsgát tett (1941).Életút
Hivatásos honvédorvosként Piliscsabán, Szegeden, Hajmáskéren szolgált (1938–1941), a bp.-i Repülőorvosi Kutató és Vizsgáló Intézet szakorvosa (1941–1944), a II. vh.-ban a Légierőknél zászlóalji egészségügyi szolgálatot teljesített; angol hadifogságban volt (1944–1946). A II. vh. után ismét a Repülőorvosi Intézet szakorvosa (1946–1951) orvos őrnagyi (1947–1951), majd alezredesi rangfokozatban (1951-től). A Repülőkórház Fül-orr-gégészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1951–1952), a Repülőegészségügyi Osztály Magassági Állomásának állomásvezető főorvosa (1952–1965). A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) Légügyi Főigazgatóság Repülőegészségügyi Osztályának osztályvezető főorvosa (1965–1975). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. a BOTE-n Germán Tibor tanársegéde (1948–1950). A Légierők első fül-orr-gégész szakorvosaként repülés- és hallásélettannal, a Nobel-díjas Békésy György munkatársaként elsősorban hallásvizsgálatokkal, fiziológiai akusztikával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző robbanáshullámok hallószervre gyakorolt hatásának vizsgálata terén, munkáival a magyarországi zajvédelmi és elektroakusztikai kutatások egyik elindítója, kezdeményezője (az ezzel kapcsolatos tudományágat ő nevezte el fiziológiai akusztikának). Galla Emillel az első magyar aerodontiás kísérlet megszervezőjeként a repüléssel kapcsolatos fogfájdalmak patogenezisét vizsgálta (1954). Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi repülőgép-vezetői kiképzés fül-orr-gégészeti és audiológiai megszervezése, az első magyar speciális hallásvizsgáló szoba létesítése. Több írásában megemlékezett Békésy Györgyről.Emlékezet
Monoron (Vöröshadsereg útja 9.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el.Elismertség
A Korányi Sándor Társaság tagja (1966-tól).Elismerés
Haza Szolgálatáért Érdemérem (arany, 1970).Főbb művei
F. m.: A fül jelentősége a repülésben. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 9.)A tengeribetegség. (Orvostudományi Közlemények, 1942. 24.)
Hallásvizsgálat és az audiométer. (Orvostudományi Közlemények, 1943. 21)
Bevezetés a physiologiai akusztikába. (Orvosképzés, 1943 és külön: Bp., 1943)
Hallásvizsgáló kamra. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 1.)
A légnyomás gyors változásának hatása a középfülre. (Orvostudományi Közlemények, 1944. 34.)
Hallás oxigénszegény légtérben. (Orvosok Lapja, 1948. 2.)
Determination of the Difference Limen and the Latest Illustration Thereof in Audiometry. (The Journal of Laryngology and Otology, 1949)
A hangvillák maximális hangerősségének audiometriás összehasonlítása. (Orvosi Hetilap, 1949. 1.)
Rendellenes hangérzet-képződés jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1949. 14.)
Hallásjavító készülékek az audiológus szemszögéből. – Mechanikai halláscsökkentés létesítése hangártalmak megelőzésére a hallójárat elzárásával. (Honvédorvos, 1950)
A repüléssel kapcsolatos fül-orr-gégészeti problémák. – A labyrinth jelentősége a repülésben. – A labyrinth érzékenységének újabb vizsgálati lehetőségei. (Honvédorvos, 1951)
Physiologiai akusztika. Monográfia. (Bp., 1950)
Alacsonynyomású keszonvizsgálatok. (Honvédorvos, 1952)
Physiologiai akusztika. – Robbanáshullámok hatása a hallószervre, zajártalom és az egyéni védekezés. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1953)
Légnyomásváltozás hatása a fogak gyökércsatornájában uralkodó nyomásviszonyokra. Galla Emillel. (Honvédorvos, 1954)
Az oxigénfelhasználás és -fogyasztás kérdéseire vonatkozó vizsgálatok. (Honvédorvos, 1954)
Akusztikai trauma. Kand. értek. (Bp., 1955)
Repülőorvostan. Szerk. Galla Emillel. (Bp., 1956)
Élettani állandók vizsgálata alacsonynyomáson. – Az oxigénterápia technikája. (Honvédorvos, 1957)
Légzés alacsonynyomáson. (Honvédorvos, 1958)
Az aero-odontalgia patomechanizmusa. – Az explozív dekompresszió kísérletes vizsgálata. (Honvédorvos, 1959)
Amiért Békésy György Nobel-díjat kapott. (Élet és Tudomány, 1961. 49.)
A bolygóközi repülés élettani kérdései. (Élővilág, 1962)
The Effect of Changes in Air Pressure during Flight on Teeth and Jaw-Bones. (The International Dental Journal, 1963)
Hallástan. Physiologiai acustica. Monográfia. (Bp., 1963)
A repüléssel járó fül-orr-gégészeti foglalkozási ártalmak. (Fül-orr- gégegyógyászat, 1963)
Teljesítményrepülés. Többekkel. (Bp., 1964)
A hypoxia hatása az optokinetikus nystagmusra. (Honvédorvos, 1969)
Labyrinth eredetű illúziók a repülésben. (Honvédorvos, 1970)
A repülőfoglalkozással járó zajártalom. (Akusztikai tanulmányok. I. Szerk. Széchey Béla. Bp., 1970)
A circadium ritmus repülőorvostani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1971. 48.)
In memoriam Békésy György. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1972)
A labyrinth mechanophysiologiájának közlekedésélettani elemzése. Doktori értek. (Bp., 1972)
Hallószervünk ingere. – A hang analízise. (Általános és zenepszichológiai szöveggyűjtemény. Szerk. Szabóné Szetey Ildikó, Veczkó József. Bp., 1978)
A tanítvány szemével. Békésy György emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1987. 40.).
Irodalom
Irod.: Biológiai lexikon. Kiegészítő füzet a 4. kötethez. (Bp., 1987)Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. nov. 7.)
Dékány Zoltán: Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. (Bp., 2000)
Csizmadia Ákos: A „stockholmi levél.” Adalékok Békésy György magyarországi kapcsolataihoz. (Kaleidoscope. Művelődés-, tudomány- és orvostörténeti folyóirat, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
