Haller Károly, hilibi
jogász
Születési adatok
1836. október 14.
Nagyszeben, Szeben vármegye
Halálozási adatok
1911. február 7.
Budapest
Család
Apja Nagyszebenben volt bányászati tisztviselő. F: Szentkirályi Gizella. Fia: Haller Károly (1876–), a kolozsvári főszámszék elnöke; leánya Jäger Imréné Haller Irma.Iskola
Középiskoláit Nagybányán végezte, a nagyszebeni jogakadémián tanult (1853–1856), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. (1856), az ausztriai magánjog, a kereskedelmi és váltójog és a bányajog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1863).Életút
A kincstári ügyészség előadója (1856–1863). A kolozsvári jogakadémián az Ausztriai Magánjogi Tanszék r. (1863–1873), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a Magánjogi Tanszék ny. r. tanára (1873–1905); közben a Jogi Kar dékánja (1873– 1874 és 1890–1891), az Egyetem rektora (1880–1881). A kolozsmonostori állami gazdasági tanintézet r. tanára (1871–1901). Miniszteri tanácsos (1897-től). Kolozsvár város polgármestere (1884–1886). Országgyűlési képviselő, a Főrendiház tagja (1904– 1911). A kolozsvári Szabadelvű Párt elnöke, a szabadelvű egyházpolitikai mozgalomban Erdély vezérszónoka. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) alapító tagja – ő hívta össze az egylet első közgyűlését, 1884. dec. 27-én – első elnöke, majd tb. elnöke (1884–1911). A Kolozsvári Kör elnöke, a Kolozsvári Országos Történelmi Ereklyemúzeum igazgatóságának tagja. A Kolozsvári Közúti Vasút Rt. elnöke, a Katonai Tudományos Egyesület dísztagja. Általános polgárjoggal, kereskedelmi, váltó- és bányajoggal foglalkozott. Kolozsvárott értékes városrendezői munkát végzett, számos intézmény, egylet, épület, műalkotás létrehozása fűződik nevéhez. Kezdeményezte a kolozsvári sétatér-, a lövész-, a tűzoltó-, a városszépítő-, a mentő- és a kertészeti egylet, ill. a Kolozsvári Athletikai Club – Magyarország második atlétikai egyesülete – megalapítását. Indítványozta továbbá a kolozsvári utcák fásítását, a kolozsvári Erzsébet- (1901) és Szent György- szobor felállítását (1902), a pénzügyi, az erdészeti palota, a városi vízvezeték építését, Kolozsmonostor Kolozsvárhoz csatolását; emléktáblával jelölte meg Mátyás király szülőházát.Emlékezet
Az EMKE, miután tiszteleti tagjává megválasztotta, arcképét is megfestette, s azt a díszközgyűlésteremben elhelyezte. Tanári működésének 40. évfordulójára emlékkönyvet adtak ki tiszteletére (Kolozsvárott, 1906-ban). Élete utolsó éveiben Budapesten (Erzsébetváros, VII. kerület Dohány utca 102.–Szegényház tér [Rózsák tere] sarokház) telepedett le, ott is hunyt el; Kolozsvárott nyugszik. Kolozsvárott utcát neveztek el róla.Elismerés
A Vaskoronarend lovagja (1881). Kolozsvár díszpolgára (1905).Főbb művei
F. m.: Az általános polgári törvénykönyv, mint az Erdélyben jelenleg érvényes minden a legújabb időig megjelent és még hatályban lévő utólagos rendeletekkel, felvilágosító és utasító jegyzetekkel ellátta. (Kolozsvár, 18653. kieg. kiad. Bp., 1905)
A váltóeljárás a marosvásárhelyi kir. tábla területén jelenleg érvényes alakjában. (Kolozsvár, 1870)
Az agrarialis törvényekről. Felolvasás. (Kolozsvár, 1872)
Adalék a jogforrások elméletéhez. (Jogtudományi Közlöny, 1875)
Gazdasági jogisme. A gazdasági tanintézetek növendékei és a mezei gazdák szükségletéhez alkalmazva. (Bp., 1878
2. kiad. 1884
3. átd. kiad. 1895)
Iparunk föllendülésének tényezőiről s akadályairól. Felolvasás. – Munka és műveltség. Felolvasás. (Kolozsvár, 1878)
A gazdasági értékekről. (Kolozsvár, 1880)
Észrevételek a magyar polgári törvénykönyv tervezetének általános részére, az öröklési jog részére, s a dologi jogi részére. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1882–1884)
A középítés. (Kolozsvár, 1884)
Az osztrák általános polgári törvénykönyv szövege jelenleg még érvényes alakjában. A hatályon kívül helyezett részeket kitüntette és jegyzetekkel ellátta. (Bp., 1884
2. kieg. kiad. 1897
3. bőv. kiad. 1905)
Észrevételek az általános magánjogi törvénykönyv tervezetének „Kötelmi jogi” általános részére. 1–12. (Jogtudományi Közlöny, 1884–1887)
Az önművelődésben nincs megállapodás. – Földmívelő polgártársaink a város társadalmában. Felolvasás. (Kolozsvár, 1889)
A takarékosság. (Kolozsvár, 1890)
Gróf Széchenyi István emlékezete. Felolvasás. (Kolozsvár, 1890)
A társadalom némely bajairól. (Debreceni Ellenőr, 1891)
A szokásjogról. Felolvasás. – A társadalmi tapintat. Felolvasás. (Kolozsvár, 1894)
Észrevételek a polgári törvénykönyv tervezetéhez. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 1. Bp., 1901)
A párbaj, mint a becsületsértés orvosszere. (Bp., 1905)
Az államháztartás. (Urania népszerű tudományos előadások. 42. Bp., 1906).
Irodalom
Irod.: Erzsébet királyné szobrának leleplezése Kolozsvártt. (Vasárnapi Ujság, 1901. 25.)Emlékkönyv H. K. működéséről. Negyvenéves tanári jubileuma alkalmából kiadta az ünnep rendező bizottsága. Szerk. Szúnyog Mihály, a bizottság elnöke Dobál Antal. Hártyapapírral, rajzos könyvdíszekkel, címerdíszes, vaknyomásos egészvászonkötésben. Bibliofil kiad. is. (Kolozsvár, 1906)
Halálhír. (Ellenzék, 1911. febr. 8.
Budapesti Hírlap, 1911. febr. 9.
Magyarország, 1911. febr. 9.
Ország–Világ, 1911. febr. 9.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szakács János: A kolozsvári Szent György-szobor a régi sajtóban. (Erdélyi Napló, 2005. 13.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
