Halász Sándor
Halász Sándor

2025. január 20. Hétfő

Halász Sándor

író, újságíró

Névváltozatok

Héti Sándor

Születési adatok

1892. június 2.

Szatmár, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1976. február 5.

Bukarest


Család

Sz: Halász (1898-ig) Fischer Mór kereskedő.

Iskola

A szatmári katolikus gimnáziumban éretts. (1910), a budapesti és a berlini egyetemen és a berlini kereskedelmi akadémián tanult (1910–1920: az I. vh. miatt megszakításokkal); a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1920?).

Életút

Tanulmányai befejezése után ügyvéd (1920-as évek). Budapesten, a Szamos c. lap munkatársa, segédszerkesztője (1911–1921), majd a szatmári Szabadsajtó Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. igazgatója (1922–1929), a Brassói Lapok közgazdasági szerkesztője (1932–1940). A II. vh. után Bukarestben vállalati főkönyvelő. Újságíróként, szerkesztőként elsősorban közgazdasági és gazdaságpolitikai publicisztikákat és értekezéseket közölt. Dolgozatai a világgazdaság politikai összefüggéseivel, aktuális politikai kérdésekkel, az erdélyi magyar bank- és hitelélettel foglalkoztak; írásaiban liberális álláspontot képviselt. Lényegesen jelentősebb szerepet játszott az erdélyi magyar irodalmi élet szervezésében. Az általa vezetett könyvkiadó adta ki – többek között – Benedek Elek gyermeklapját, a Cimborát. Néhány regényt és novellát is írt, első írásai Héti Sándor néven jelentek meg. Román szépirodalmi és gazdasági műveket is fordított.

Főbb művei

F. m.: Az ezeregyedik Bábel. Regény. Héti Sándor álnéven. (Ajándék regénytár. Brasov–Brassó, 1933)
Abesszínia a világpolitika ütközőpontjában. Politikai tanulmány. 1 melléklettel. (Brasov–Brassó, 1935)
Amíg a búzából pénz lesz. A világpiaci búzaár kialakulásának rejtélyei. (Hasznos Könyvtár. 10. Brasov–Brassó, 1936)
Az erdélyi magyar bank- és hitelélet. (Erdélyi Magyar Évkönyv. 1938. Szerk. Kacsó Sándor. Brasov–Brassó, 1937)
Kaptató. Kisregény. (Bukarest, 1966)
Vadhajtás. Kisregény. (Bukarest, 1969)
szerk.: Gábor Andor: A számla. Novellák. Szerk., az utószót írta. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1959)
Illés Béla: Hétköznapok. Novellák. Szerk., az utószót írta. (Kincses Könyvtár. Bukarest, 1960)
ford.: Iure, Stefan–Roman, Carol: Örökifjú Kárpátok. Riportregény. Ford. Szikszai Gyulával. Ill. Alexe, Al. (Bukarest–Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1924)
Balogh Edgár: „Még egyszer a Dunamedence-kérdés hátlapjára.” (Korunk, 1939)
Benedek Elek és H. S. levélváltása. (Benedek Elek levelezése. 1. Bp., 1979)
Mózes Huba: A Brassói Lapok irodalomszolgálata 1927–1940 között. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1980).

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási adata: febr. 6.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője