Halász Sándor
Halász Sándor

2024. október 11. Péntek

Halász Sándor

történész

Születési adatok

1932. január 11.

Győr

Halálozási adatok

1993. május 22.

Budapest


Család

Sz: Gyors Aranka selyemfonodai munkás. Apja kőművessegéd, majd a Győri Vagon- és Gépgyár Acélműüzemének ún. kalapácsvezetője volt. Leánytestvére vegyészmérnök. F: 1957-től Bur Éva középiskolai tanár.

Iskola

A Győri Állami Általános Gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Lenin Intézet marxizmus–leninizmus szakán (1954), majd kétéves továbbképző tanfolyamán végzett (1957), az MKKE pénzügyi szak hallgatója (1960–1963). A történelemtudományok kandidátusa (Moszkva, 1966; honosítva: Bp., 1967).

Életút

Az MKKE Marxizmus–Leninizmus Tanszék egy. tanársegéde (1954–1957), a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola, ill. Mezőgazdasági Akadémia Marxizmus–Leninizmus Tanszék egy. adjunktusa (1957–1963), egy. docense (1967-től). Az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottságán, a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem (MLEE) oktatója és a Munkásmozgalom Története Tanszék vezetője. A moszkvai Lomonoszov Egyetem Történettudományi Karának aspiránsa (1963–1966). Az MSZMP Agrártudományi Főiskolai Csúcsvezetőség titkára (1960–1963). Munkásmozgalom-történettel, elsősorban Moson vármegye, valamint Moson és Magyaróvár helytörténetével, a helyi főiskola történetével, a Magyar Tanácsköztársaság helyi eseményeivel a nemzetiségi kérdés helyi sajátosságaival. A forradalom idején, az Aczél György KB tag, a művelődésügyi miniszter első helyettese vezetésével megalakult fegyveres egység tagja (a csoport bevetésére nem került sor).

Irodalom

Irod.: F. m.: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között. (Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Közleménye, 1960 és Arrabona, 1961)
A KMP politikai irányvonalának felülvizsgálata és megváltoztatása a Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa után. A KMP a függetlenségi és a demokratikus harc élén a II. világháború időszakában. (Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia Közleménye, 1960)
Szovjet-Oroszország és Magyarország dolgozóinak internacionalista kölcsöntámogatása a forradalmi harcban az 1917–1919. években. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1966)
Adatok a szovjet–magyar kapcsolatok történetéhez. 1917–1919. A testvéri szövetség eszméjének térhódításáról a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáig terjedő időszakban. (Századok, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője