Halász Pál
jogász
Születési adatok
1914. május 29.
Budapest
Halálozási adatok
1963. szeptember 18.
Pécs
Temetési adatok
1963. szeptember 23.
Pécs
Család
Sz: Halász Aladár (†1941), Solti Teréz tanítók. Egy húga született. F: 1. 1938–1952: Fischer Zsuzsa (†1952) orvos. Özvegy. Fia: Halász János (1940–), Halász Péter (1943–2006) rendező és Halász András (1946–). 2. Várlaki Mária, a bp.-i VII. kerületi Tanács VB elnökhelyettese.Iskola
A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1936), ügyvédi vizsgát tett (1948), a jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (posztumusz, 1967).Életút
Budapesten ügyvédjelölt (1936–1944), a II. vh. után a budapesti–belvárosi nemzeti bizottság elnöke (1945. jan.–máj.). Az MKP KV Közigazgatási Osztályának politikai munkatársa (1945. máj.–1946. márc.), Budapest Székesfőváros XV. Kereskedelmi és Ipari Osztályának ügyosztályvezető-helyettes főjegyzője (1946–1948), majd a főváros tisztifőügyész-helyettese (1948–1950). A Magyar Jogász Szövetség főtitkárhelyettese és a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára (1950–1951). A Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója (1951–1952), az Állam- és Jogelmélet Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1957), tanszékvezető egy. tanára (1957. szept. 4.–1963. szept. 18.). Az Országos Ifjúsági Bizottság (1938-tól), az illegális MKP tagja (1943-tól), az ország német megszállása után részt vett a fegyveres nemzeti ellenállásban, a Gestapo letartóztatta, a vh. végéig fogságban volt (1944–1945). Általános állam- és jogelméleti kérdésekkel, az újonnan kialakuló kelet-európai szocialista államok közigazgatási jogával foglalkozott. Öngyilkos lett.Emlékezet
Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Köztemetőben nyugszik.Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Magyar Partizán Emlékérem.Főbb művei
F. m.: Az önkormányzatok közigazgatása. Budapest önkormányzatának szerkezete. Összeáll. (Bp., 1948)Budapest kerületi közigazgatásának átszervezése. – Budapest főváros új területe. (Állam és Igazgatás, 1949)
„Tanács-Magyarország gazdasági vonatkozású rendelkezései.” (Jogtudományi Közlöny, 1951)
A két rendszer és a béke kérdése. (Békeharc és nemzetközi jog. Adatok és tanulmányok. Bp., 1951)
Az államhatalom helyi szervei: a tanácsok. H. P. egyetemi előadásainak vezérfonala az 1950/51. tanévben. Egy. jegyz. (Pécs, 1951)
A Magyar Népköztársaság fontosabb törvényei és kormányhatározatai. Szerk. (Bp., 1952)
A magyar államigazgatási jog alapjai. Általános rész. Többekkel. (Bp., 1953)
Rákosi Mátyás útmutatása és az állam- és jogelmélet. – Az állam és jog néhány kérdése Marxnál. – Az állam és jog kérdései Sztálin közgazdasági műveiben. (Állam és Igazgatás, 1953)
A mezőgazdasági társasgazdálkodás és a földjog kérdése nálunk. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
Állam- és jogelmélet. (Bp., 1953
3. kiad. 1955
új kiad. 1961)
Jogrendszerünk egységének néhány logikai problémája. (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Évkönyve. 1953/54. Szerk. Flachbart Ernő. Pécs, 1954)
Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról. Szerk. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kis könyvtára. 9. Bp., 1955)
Nagy Imre: Egy évtized. (Jogtudományi Közlöny, 1955)
Az állam- és jogelmélet viszonya a marxizmus-leninizmushoz és a szakjogtudományokhoz. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
Az államelmélet alapkérdései: állam, államtípus, államforma. Kand. értek. (Bp., 1956)
Az államfogalom meghatározásának néhány kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 1. Bp., 1958)
A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. Szerk. Kovács Istvánnal, Peschka Vilmossal. A bevezetést Szabó Imre írta. (Bp., 1959)
A vallásos világnézet elleni küzdelem a jogi karon. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
A jogi gondolkodás alakulása a Tanácsköztársaságban. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
Az államtípus meghatározásáról. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1960)
Az államformatan néhány elméleti kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 14. Bp., 1960)
A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa és a jogi felsőoktatás néhány feladata. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Bevezetés az állam- és jogtudományokba. 1–2. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1960
2. kiad. 1962
3. kiad. 1964
4. kiad. 1966)
A szocialista állam általános és közös vonásai. (Állam és Igazgatás, 1961)
A szocialista jog és erkölcs viszonyának néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1961)
A politikai és jogi tanok története a marxizmus megjelenéséig. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1961
2. kiad. 1962)
A politikai és jogi tanok történetének tárgya, módszere, rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
Az állam szocialista típusa. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
Állam- és jogrend a szocialista forradalomban. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 25. Bp., 1962)
Társadalom, állam, jog. Monográfia. Antalffy Györggyel. (Bp., 1963)
A normatívizmus és az elméleti jogtudomány. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1963).
Irodalom
Irod.: Benedek Jenő: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Társadalmi Szemle, 1963)Péteri Zoltán: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Halálhír. (Népszabadság, 1963. szept. 20.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
