Halász Pál
Halász Pál

2024. október 12. Szombat

Halász Pál

jogász

Születési adatok

1914. május 29.

Budapest

Halálozási adatok

1963. szeptember 18.

Pécs

Temetési adatok

1963. szeptember 23.

Pécs


Család

Sz: Halász Aladár (†1941), Solti Teréz tanítók. Egy húga született. F: 1. 1938–1952: Fischer Zsuzsa (†1952) orvos. Özvegy. Fia: Halász János (1940–), Halász Péter (1943–2006) rendező és Halász András (1946–). 2. Várlaki Mária, a bp.-i VII. kerületi Tanács VB elnökhelyettese.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1936), ügyvédi vizsgát tett (1948), a jogi tudományok kandidátusa (1957), az állam- és jogtudományok doktora (posztumusz, 1967).

Életút

Budapesten ügyvédjelölt (1936–1944), a II. vh. után a budapesti–belvárosi nemzeti bizottság elnöke (1945. jan.–máj.). Az MKP KV Közigazgatási Osztályának politikai munkatársa (1945. máj.–1946. márc.), Budapest Székesfőváros XV. Kereskedelmi és Ipari Osztályának ügyosztályvezető-helyettes főjegyzője (1946–1948), majd a főváros tisztifőügyész-helyettese (1948–1950). A Magyar Jogász Szövetség főtitkárhelyettese és a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkára (1950–1951). A Pécsi Egyetemi Könyvtár igazgatója (1951–1952), az Állam- és Jogelmélet Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1957), tanszékvezető egy. tanára (1957. szept. 4.–1963. szept. 18.). Az Országos Ifjúsági Bizottság (1938-tól), az illegális MKP tagja (1943-tól), az ország német megszállása után részt vett a fegyveres nemzeti ellenállásban, a Gestapo letartóztatta, a vh. végéig fogságban volt (1944–1945). Általános állam- és jogelméleti kérdésekkel, az újonnan kialakuló kelet-európai szocialista államok közigazgatási jogával foglalkozott. Öngyilkos lett.

Emlékezet

Pécsett élt és tevékenykedett, a Pécsi Köztemetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Magyar Partizán Emlékérem.

Főbb művei

F. m.: Az önkormányzatok közigazgatása. Budapest önkormányzatának szerkezete. Összeáll. (Bp., 1948)
Budapest kerületi közigazgatásának átszervezése. – Budapest főváros új területe. (Állam és Igazgatás, 1949)
„Tanács-Magyarország gazdasági vonatkozású rendelkezései.” (Jogtudományi Közlöny, 1951)
A két rendszer és a béke kérdése. (Békeharc és nemzetközi jog. Adatok és tanulmányok. Bp., 1951)
Az államhatalom helyi szervei: a tanácsok. H. P. egyetemi előadásainak vezérfonala az 1950/51. tanévben. Egy. jegyz. (Pécs, 1951)
A Magyar Népköztársaság fontosabb törvényei és kormányhatározatai. Szerk. (Bp., 1952)
A magyar államigazgatási jog alapjai. Általános rész. Többekkel. (Bp., 1953)
Rákosi Mátyás útmutatása és az állam- és jogelmélet. – Az állam és jog néhány kérdése Marxnál. – Az állam és jog kérdései Sztálin közgazdasági műveiben. (Állam és Igazgatás, 1953)
A mezőgazdasági társasgazdálkodás és a földjog kérdése nálunk. (Jogtudományi Közlöny, 1953)
Állam- és jogelmélet. (Bp., 1953
3. kiad. 1955
új kiad. 1961)
Jogrendszerünk egységének néhány logikai problémája. (A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Évkönyve. 1953/54. Szerk. Flachbart Ernő. Pécs, 1954)
Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság államáról és jogáról. Szerk. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kis könyvtára. 9. Bp., 1955)
Nagy Imre: Egy évtized. (Jogtudományi Közlöny, 1955)
Az állam- és jogelmélet viszonya a marxizmus-leninizmushoz és a szakjogtudományokhoz. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
Az államelmélet alapkérdései: állam, államtípus, államforma. Kand. értek. (Bp., 1956)
Az államfogalom meghatározásának néhány kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 1. Bp., 1958)
A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása. Szerk. Kovács Istvánnal, Peschka Vilmossal. A bevezetést Szabó Imre írta. (Bp., 1959)
A vallásos világnézet elleni küzdelem a jogi karon. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
A jogi gondolkodás alakulása a Tanácsköztársaságban. (Jogtudományi Közlöny, 1959)
Az államtípus meghatározásáról. (Az Állam- és Jogtudományi Intézet Értesítője, 1960)
Az államformatan néhány elméleti kérdése. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 14. Bp., 1960)
A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa és a jogi felsőoktatás néhány feladata. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Bevezetés az állam- és jogtudományokba. 1–2. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1960
2. kiad. 1962
3. kiad. 1964
4. kiad. 1966)
A szocialista állam általános és közös vonásai. (Állam és Igazgatás, 1961)
A szocialista jog és erkölcs viszonyának néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1961)
A politikai és jogi tanok története a marxizmus megjelenéséig. Egy. jegyz. Antalffy Györggyel. (Bp., 1961
2. kiad. 1962)
A politikai és jogi tanok történetének tárgya, módszere, rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
Az állam szocialista típusa. Egy. jegyz. (Bp., 1962)
Állam- és jogrend a szocialista forradalomban. (Studia Iuridica auctoriate Universitatis Pécs publicata. 25. Bp., 1962)
Társadalom, állam, jog. Monográfia. Antalffy Györggyel. (Bp., 1963)
A normatívizmus és az elméleti jogtudomány. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1963).

Irodalom

Irod.: Benedek Jenő: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Társadalmi Szemle, 1963)
Péteri Zoltán: Antalffy György–H. P.: Társadalom, állam, jog. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Halálhír. (Népszabadság, 1963. szept. 20.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője