Család

Felvidéki evangélikus családból származott. Sz: Hajts Lajos, id. (1835–1911) a gr. Csáky-uradalmak főkönyvelője. Testvére: Hajts Béla (1872–1926) tanító, turista, ill. Kálix Sándorné Hajts Etelka, Kilianek Ferencné Hajts Jolán és Pekár Károlyné Hajts Margit. F: Kleinódy Tini [= Antónia] (†1940).

Iskola

Elemi iskoláit Iglón végezte, a hainburgi cs. és kir. utász hadapródiskolában (1885), majd a budapesti felsőbb tiszti tanfolyamon (1892) és Bécsben térképész tanfolyamot végzett (1892).

Életút

A lőcsei 33. honvéd gyalogezredben (1885–1888), a kassai összpontosított kerületi utászosztagban szolgált (1888–1891); hadnagyi (1888) és főhadnagyi rangfokozatban (1892). A bécsi Katonai Földrajzi Intézetbe vezényelték (1892–1895), a Ludovika Akadémián a térképészet r. tanára (1895–1919); közben századossá léptették elő (1898). Az I. vh.-ban alezredesi rangban, az ún. Szurmay-hadtestben különleges térképészeti feladatokat látott el (1915–1916), az összeomlás után a bécsi Katonai Földrajzi Intézet felszámolását vezető magyar bizottság elnöke (1918–1919), a tanácskormány ezredesi rangban nyugdíjazta (1919. márc., de munkáját Bécsben folytatta 1919. nov.-ig). A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi Katonai Földrajzi Intézet utódjaként megalakult Magyar Katonai Térképészeti Csoport, ill. Állami Térképészeti Intézet alapító vezetője (1919–1925); közben vezérőrnaggyá léptették elő (1923. szept. 1-jén). A trianoni döntés után az ún. likvidációs tárgyalásokon (= a Monarchia térképeinek utódállamok közötti szétosztásán) a magyar küldöttség vezetője (1920-as évek eleje). Később az Intézet munkatársai, Hajts Lajos vezetése alatt hajtották végre az elhíresült frankhamisítást, amelynek célja a Trianon után nehéz helyzetbe került magyar állam megsegítése volt. Felelőssége kiderülése után tisztéről felmentették (1925. jan. 1.) és rövid börtönbüntetést kapott (1926. máj. 26-án). Tábornoki rangjáról le kellett mondania (1927; visszakapta: 1930. febr. 26-án). A magyarországi katonai térképészet úttörőjeként, a két vh. között vezető szerepet játszott az ország katonai felmérésének kidolgozásában, az ún. sztereoszkópiai mérések bevezetésében. Az Állami Térképészeti Intézet vezetőjeként irányította tovább az ország háromszögelési munkálatait, részletes szintezési felméréseit. Számos népszerű térképészeti szakkönyv és segédkönyv szerzője.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik; katonai törzslapját a Hadtörténeti Levéltár őrzi. Síremlékét Majba Vilmos evangélikus lelkész avatta fel (1934. dec. 8-án), olajportréja a Kőbányai Evangélikus Kultúrkörben volt. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). A Magyar Katonai Térképészeti Csoport 1919. febr. 4-én alakult meg (első igazgatója Hajts Lajos volt). Febr. 4.-e Magyarországon a katonai térképészet napja (2009-től), a Magyar Honvédség fegyvernemi ünnepe.