Hajtó Aurél
Hajtó Aurél

2024. július 16. Kedd

Hajtó Aurél

közgazdász

Születési adatok

1929. június 20.

Budapest

Halálozási adatok

2001. szeptember 2.

Balatonalmádi, Veszprém megye


Család

Sz: Dmitrijevits Emília. F: Kolba Judit muzeológus. Fia: Hajtó László Aurél (1965–) színész, ill. Hajtó Gábor (1963–) és Hajtó Zoltán (1967–).

Iskola

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Ipar Szakán közgazdász okl. szerzett (1951), Londonban számítástechnikai rendszerszervezői tanfolyamot végzett (1971), az MKKE-n doktorált (1972), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1979). Az MLEE szakosított tagozatán végzett (1971).

Életút

A Csepel Vas- és Fémművek segédmunkása (1955–1956), a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) előadója, a Termelési Osztály, majd az Üzem- és Munkaszervezési Főosztály vezetője (1956–1976); közben a Magyar Híradástechnikai Egyesülés Szervezési és Számítástechnikai Központjának tanácsadója (1971–1972). A Taurus Gumiipari Vállalat szervezési és információs központjának vezetője (1976–1978), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalata gazdasági igazgatója (1978–1990), a Számalk Rendszerház Rt. gazdasági igazgatója (1990–2001). Az MKKE, ill. a BKE Ipari Üzemszervezési Tanszék egy. adjunktusa (1978–1982), egy. docense (1982–1989), a Vezetési és Szervezési Tanszék egy. tanára (1989. szept. 1-jétől). A Kőolajkutató Vállalat felügyelőbizottságának elnöke (1990-től), a pannonhalmi Mons Sacer Rt. ügyvezető igazgatója (1996–1999). A magyarországi műszaki és híradástechnikai számítógépes szervezés- és vezetéstudomány úttörője. Alapvetően új eredményeket ért el a gépipari termelésirányítás fejlesztési irányelveinek kidolgozása terén, elsők között vizsgálta a műszaki fejlesztés vállalati szervezési kérdéseit. További kutatási területei: híradás-technikai ipargazdasági kutatások; a szervezéstechnika műszaki eszközeinek felhasználása és fejlesztése; a dinamikus termelésirányítás modulrendszere.

Emlékezet

Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Gébics u. 14.) élt és tevékenykedett, Balatonalmádiban hunyt el.

Elismertség

A MTESZ Vezetési és Szervezési Tudományos Társaság alapító tagja, az Információs Szakosztály elnökhelyettese. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja (1964-től).

Főbb művei

F. m.: Gyártmányok korszerűségének vizsgálata. Bálint Róberttel, Battistig Györggyel. (Ipargazdaság, 1963)
Gyártás műszaki- ügyviteli előkészítésének programozása a gyakorlatban. (Ipargazdaság, 1965)
A gyártást megelőző tevékenységek programozásának egyes kérdései. (A II. Ipargazdasági Konferencia előadása. Szerk. Pogány Károly. Bp., 1965)
A művezető feladata a termelés szervezésében. Monográfia. (Művezetők gazdasági könyvtára. Bp., 1966)
A termelésirányítás modulrendszere. Terplán Kornéllal. (Bp., 1972)
A relatív átfutási idő meghatározásának célszerűsége és számítása korszerű matematikai módszerekkel. Egy. doktori értek. (Bp., 1972)
A gépipari vállalatok rugalmas termelésirányításának kérdései. (Ipargazdaság, 1973)
A dinamikus termelésirányítás modulrendszere. Monográfia. Terplán Kornéllal. (Bp., 1974)
Számítógép alkalmazása a BHG termelésirányításában. Schramkó Istvánnal. (Automatizálás, 1974)
A termelésirányítás információrendszerében rejlő ellentmondások. (Ipargazdaság, 1975)
A számítógépes termelésirányítás gyakorlati tapasztalatai. (Szervezési megoldások, vezetési és vezetőképzési módszerek. 6. Bp., 1977)
A termelésirányítási rendszer rugalmasságának követelménye gépipari nagyvállalatoknál, különös tekintettel a professzionális híradástechnikai termékek gyártására. Kand. értek. (Bp., 1978)
A termelésirányítás és az iparvállalati rugalmasság összefüggéséről. (Közgazdasági Szemle, 1978)
 Rugalmas termelésirányítás a gépiparban. Monográfia. (Szervezési módszerek. Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988).

Megjegyzések

RÚL téves halálozási hely: Budapest!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője