Hajósy Ferenc
Hajósy Ferenc

2025. január 20. Hétfő

Hajósy Ferenc

meteorológus

Születési adatok

1906. január 5.

Budapest

Halálozási adatok

1988. július 28.

Budapest

Temetési adatok

1988. augusztus 4.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Római katolikus családban született. Sz: Hajósy Lajos rendőr ellenőr, Csányi Ida (1873–1958). Testvére: Hajósy Ida. F: Szilágyi Ilona. Leánya: Hajósy Adrienne (1947–), geofizikus, ill. Hajósy Erika, Hajósy Mónika és Hajósy Ida.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott (1924–1925), földrajz szakos középiskolai tanári (1930) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1931), a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1931–1932), a földrajztudományok kandidátusa (1955).

Életút

Az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) gyakornoka (1932–1933), a Nagykállói Állami Reálgimnázium helyettes tanára (1933–1935), a bp.-i Werbőczy István Reálgimnázium óraadó helyettes tanára és belföldi kutatói ösztöndíjas (1934–1935). A bp.-i Madách Imre Gimnázium óraadó helyettes (1935–1937), helyettes (1937–1939), r. tanára (1939–1953). Az OMI, ill. az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) észlelője, külső munkatársa (1935–1953), az Ombrometriai, ill. a Csapadékhálózati Osztály (1953–1958), az Adatfeldolgozó és Tájékoztató Osztály vezetője (1958–1966). Éghajlattannal foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el Magyarország és a Kárpát-medence csapadékklímájának vizsgálata, Magyarország csapadékviszonyainak feltárása terén. Magyarországon elsők között közölt havi csapadékátlagokat, majd nagy művében feldolgozta 519 állomás havi és évi átlag csapadékértékeit (A csapadék eloszlása Magyarországon. 1901–1930, 1935; ill. 775 állomás adatai alapján kibővítve: Magyarország csapadékviszonyai. 1901–1940, 1952). Elsők között vizsgálta továbbá a csapadékmennyiség és a tengerszint feletti magasság összefüggéseit: a folyóhálózat adatait vizsgálva kísérletet tett a Kárpát- medence hegységei eltérő lejtői sajátosságainak magyarázatára. A II. vh. után több társadalom- és gazdaságföldrajzi tankönyvet írt és szerkesztett.

Emlékezet

Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Koltói Anna u. 10.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Földrajzi Társaság titkára, t. tagja. A Magyar Meteorológiai Társaság t. tagja (1974-től).

Elismerés

Steiner Lajos-emlékérem (ezüst, 1955).

Szerkesztés

A Földrajzi Közlemények szerkesztője. A Légkör c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A szárazsági zónák északi határának évközi eltolódása a Földközi-tenger vidékén. Egy. doktori értek. is. (Az Időjárás, 1930)
Zur einfachen Bestimmung des Tagesmittels. (Das Wetter, 1932)
Über dem Einfluss des Schneedecke auf die Temperatur. (Meteorologische Zeitschrift, 1932)
A hőmérsékleti kontinentalitás értékéről. (Az Időjárás, 1933)
A csapadék növekedése a tengerszint feletti magassággal Magyarországon. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1933)
A csapadék havi középértékei Magyarországon. (Vízügyi Közlemények, 1934)
A csapadék eloszlása Magyarországon. 1901–1930. Monográfia. 14 színes és 4 fekete nyomású csapadéktérképpel. (Az OMI hivatalos kiadványai. XI. köt. Bp., 1935)
Csapadékmennyiség és tengerszint feletti magasság. (Az Időjárás, 1935)
Adatok a Balaton környékének csapadékviszonyaihoz. (Az Időjárás, 1940)
Földrajz. II. rész. Tankönyv polgári fiú- és leányiskolák, gimnáziumok, líceumok számára. (Bp., 1945
2. kiad. 1946
3. kiad. 1947)
Földrajz. III. rész. Láng Sándorral. Tankönyv polgári fiú- és leányiskolák, gimnáziumok, líceumok számára. (Bp., 1945
2. kiad. 1946
3. kiad. 1947)
Vidéki városok és környékük ismertetése. Előadás IBUSZ idegenvezetői szaktanfolyami hallgatók számára. (Bp., 1951)
Magyarország csapadékviszonyai. 1901–1940. Monográfia. (Magyarország éghajlata. VI. köt. Bp., 1952)
Adatok a Tisza vízgyűjtőjének csapadékviszonyaihoz. Monográfia és kand. értek. is. (Az OMI kisebb kiadványai. 29. Bp., 1954)
A Kisalföld éghajlata. (Földrajzi Közlemények, 1962)
A zúzmaráról. (Légkör, 1965)
1966 februárjának rendkívüli időjárásáról. (Légkör, 1966)
A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Kakas Józseffel, Kéri Menyhérttel, Zách Alfréddel. (Az OMSZ hivatalos kiadványai. 42. Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Berényi Dénes: H. F.: A csapadék eloszlása Magyarországon. 1901–1930. (Debreceni Szemle, 1936)
Lászlóffy Woldemár: H. F.: Magyarország csapadékviszonyai. 1901–1940. (Hidrológiai Közlöny, 1953)
Zách Alfréd: In memoriam H. F. (Légkör, 1988)
Somogyi Sándor: In memoriam H. F. (Földrajzi Közlemények, 1989)
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. (Az OMSZ kiadványa. Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője