Hajnal Tibor
orvos, tüdőgyógyász
Születési adatok
1899. január 28.
Miskolc
Halálozási adatok
1963. augusztus 19.
Budapest
Család
Sz: Hajnal Mór MÁV-tisztviselő, Neumann Riza Ráchel. F: 1934-től Stern Ibolya (1901–1967). Gyermektelen.Iskola
Középiskoláit Szegeden, Vácott, Zágrábban, Fiumében és Budapesten végezte, a bp.-i Kőbányai Állami Gimnáziumban éretts. (1917). A Pázmány Péter Tudományegyetem általános orvosi okl. szerzett (1924), tüdőgyógyász (1929), belgyógyász (1929), gümőkóros szakorvosi vizsgát tett (1937).Életút
A bp.-i Apponyi Poliklinika és a bp.-i Mária utcai Szemklinika gyakornoka (1924–1925), az Erzsébet Királyné Szanatórium segédorvosa (1925–1929). A budakeszi Erdei Szanatórium és Tüdőbeteggyógyító Intézet intézetvezető főorvosa és az Új Szent János Kórház Gyermek Osztályának szakorvosa (1925–1932), a budakeszi Tábor Tüdőbeteggyógyintézet intézetvezető főorvosa (1932–1950), egyúttal a bp.-i III. kerületi Tüdőbeteggondozó Intézet alapító intézetvezető főorvosa (1945–1963). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). A tbc járványtanával, a tüdőbetegek rehabilitációjával, a tüdőbetegségekben fellépő vérzések gyógyításával foglalkozott. Nevéhez fűződik az ún. Mantoux-pozitív gyermekek szűrővizsgálatának magyarországi kidolgozása, ill. a nyomkutató, valamint a fertőző gócot felderítő tbc-szűrés magyarországi bevezetése és rutineljárássá fejlesztése. Elsők között végzett Magyarországon a tüdőbetegek családtagjai körében komplex (pulmonológiai és belgyógyászati) szűrővizsgálatokat. Bartók Béla kezelőorvosa volt, visszaemlékezései fontos kordokumentumok.Főbb művei
F. m.: Összehasonlító vizsgálatok a konyhasó, a kalcium és a gelatina véralvadást befolyásoló hatásáról. (Therapia, 1926)A tüdősebész és a belorvos kollaborációja. (Népegészségügy, 1947)
Saválló, nem gümőbacillusok előfordulása gyermek gyomor bennékjében. (Pneumonologia Danubiana, 1948)
Vizsgálatok gyermekkori tüdőgümőkórban, különös tekintettel a Mantoux- pozitív, röntgen negatív gyermekek fertőzőképességére, tüdőbeteggondozói anyagon. Többekkel. (A tuberkulózis kérdései, 1949)
A pleurával kapcsolatos élettani és kórtani vizsgálatok. (Orvosi Hetilap, 1949. 15.)
A tuberkulin pozitív gyermekekkel kapcsolatos góckutatás tanulsága Budapest Főváros III. kerületében. (Orvosi Hetilap, 1950. 5.)
A köpetvizsgálatok jelentősége a gümőkór járványtanában. (Orvosi Hetilap, 1952. 50.)
A kiskorú gyermek, mint diagnosztikai próba az idült tüdőmegbetegedések differenciáldiagnosztikájában. G. Nagy Ágnessel. (Orvosi Hetilap, 1953. 25.)
Az antituberkulotikumok – ANT – járványtani jelentősége. (A tuberkulózis kérdései, 1954)
Epidemiológiai térkép vezetésének jelentősége a gümőkór járványtanában. (Népegészségügy, 1955)
Tudományos kutatómunka a TBC-gondozókban. (Tuberkulózis, 1958)
Az időfaktor szerepe a tüdőgümőkór elleni küzdelemben. – A tuberkulózis felszámolásának elméleti alapjai és gyakorlati útja. (Tuberkulózis, 1959)
Emlékeim Bartók Béláról. (Orvosi Hetilap, 1960).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1963. aug. 24.)Magyar László András: Küzdelem a testtel. Bartók Béla és betegségei. (Medical Tribune, 2007. júl. 5.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
