Hajnal László Gábor
Hajnal László Gábor

2024. október 8. Kedd

Hajnal László Gábor

író, újságíró, szociográfus

Születési adatok

1948. augusztus 27.

Szabadszállás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2002. május 31.

Budapest


Iskola

Az ELTE BTK-n filozófiát és történelmet hallgatott (1967–1969), állam elleni izgatás vádjával bebörtönözték (1969–1970; amnesztiával szabadult: 1970), magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1976).

Életút

Budapesten segédmunkás (1970), a Képes Újság, a Pest Megyei Hírlap, az Új Tükör és a Négy Évszak c. lapok munkatársa (1971– 1981). Az NSZK-ban politikai menedékjogot kapott (1981). A müncheni Szabad Európa Rádió és emigráns lapok állandó munkatársa (1981–1993), egyúttal Nemzedékek címmel folyóiratot alapított, majd a müncheni Novum Verlag társtulajdonosa (1986–1995). Hazatelepülése után, szabadfoglalkozású író (1995-től). Íróként, pályája kezdetén elsősorban kortárs társadalmi problémákkal, a börtönbe került fiatalokkal, az orvosi ellátás, az orvosképzés visszásságaival, a pályakezdő orvosok sorsával, az alkoholizmussal foglalkozott. Az 1980-as évek elején már nem közölhették írásait a magyar lapok, az NSZK-ban telepedett le. Emigrációban bekapcsolódott a Szabad Európa Rádió munkájába, ill. a Kanadai Magyarságban, a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, a Bécsi Naplóban és a párizsi Irodalmi Újságban jelentek meg dolgozatai. A magyarságtudat ébrentartása (1985) címmel kiáltványt fogalmazott meg, amelyben egy, a magyarsággal foglalkozó elméleti és történeti folyóirat szükségessége mellett érvelt (ez lett a Nemzedékek, a szórványmagyarság, első hungarológiai tudományos folyóirata, 1986-tól). Több szociográfiai tanulmánykötetet adott ki a szórványmagyarság életéről, a nyugati magyar sajtóról. A Szabad Európa Rádió megszűnése után kezdeményezte, hogy a dokumentumok nagy része Magyarországra kerüljön (1993). Hazatérése után széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki: írásaiban megkezdte a nyugati magyar nyelvű sajtó történetét feldolgozó interjúit. Virrasztani félelem nélkül (1996) c. művében kilenc nyugat-európai folyóirat, kiadó és nyomda történetét írta meg a szerkesztőkkel közölt interjúk keretében. Élete utolsó éveiben a magyarországi börtönügy jelenét és múltját vizsgálta (börtönszociológiai munkáit Rabközelben c. ún. börtönkönyvében jelentette meg, 1998-ban).

Emlékezet

Hazatérése után Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, az Írók Parcellájában nyugszik. Írásait, kéziratait, nyomtatásban megjelent műveit és hangfelvételeit, valamint könyvtárát (a nyugat-európai emigráció műveinek igen gazdag gyűjteményével) az Országos Széchényi Könyvtárra (OSZK) hagyta.

Főbb művei

F. m.: Szabadulás előtt. (Valóság, 1974)
Sürgősségi ellátás és orvosképzés. (Valóság, 1975)
„Ha a hivatásomnak élek.” Fiatal orvosnők párkeresése. (Valóság, 1977)
Merre tart nővérke? (A gyógyítás világa. Bp., 1980)
Fantasztikus világ. Történetek az alkohol(izmus)ról. Vál., szerk. Grafika Kolozsváry Miklós. (Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság kiadványa. Bp., 1980)
„Csak a reggelek borzalmasak…” Szociográfiai írások. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja és a Nemzetőr közös kiadása. München–Youngstown, 1982)
„Ha a mosolyok elapadnak…” Szociográfiai írások. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1984)
Fejős Ottó: Megkövesedtek. Versek. Az előszót írta. (München, 1984)
„A júdásidő árvái…” Cikkek, tanulmányok. (Toronto, 1985)
Embermalom. Vál. írások. (München, 1985)
Holnaptalanok. Cikkek, tanulmányok. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1986)
„Lejátszani hibáinkat.” (Nyugati magyar tanulmányírók antológiája. 1987. Szerk. Borbándi Gyula. Bern, 1987)
Passio. Versek, elbeszélések. (München, 1988)
Üzenet az élőktől. Könyvek – szerzők – sorsok. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1988)
„Kereszt a porban…” Az előszót Szőcs Géza írta. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1989)
Mustra. Könyvismertetések. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1990)
Selymák. Tegnapi huncutságok, avagy a kátrány a mézben! Tanulmányok. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja kiadványa. Youngstown, 1990)
Szabadság a küszöb alól. (A Katolikus Magyarok Vasárnapja Évkönyve, 1991)
Legyen az író hasznos akarat…! Vál. tanulmányok. (Lakitelek, 1994)
„Nyári ruhádban, a gyöngyfehérben.” 65 éves lenne Latinovits Zoltán. (Életünk, 1996)
A telep. – Hallgat a mély. Milyen ellentétek vannak az elítélt cigányok között? (Börtönügyi Szemle, 1996)
Virrasztani félelem nélkül. A nyugati magyar sajtó múltja-jelene. (Várhely Könyvek. 1. Sopron, 1996)
Hívők és hitek. Politikai okból meghurcolt papok, istenfélő elítéltek. – Bitófa nélkül. Töprengések, monológok a halálbüntetésről. – Fekete–fehér. Üzenetek, társkeresés, levelezés a Börtön Újságban. (Börtönügyi Szemle, 1997)
„A bakának sej, haj!” Hősök vagy áldozatok a II. világháborúban odaveszettek? (Soproni Füzetek, 1998 és Havi Magyar Fórum, 1998)
Március foglyai. Történelmi metszet szabadságról, börtönről, bitóról. – Asszonyok szürkében. Kalocsai, sorsok, arcok, szerepek. (Börtönügyi Szemle, 1998)
Rabközelben. Börtönkönyv. (Várhely Könyvek. 3. Sopron, 1998)
Nehéz idők. A Módszertani Füzetektől a Börtönügyi Szemléig. 1– 2. (Börtönügyi Szemle, 1998–1999)
A népiség vonzásában. – „Haragjától megdermedt a levegő.” 120 éve született Móricz Zsigmond. (Várhely [folyóirat], 1999)
Fekete lexikon. Sorsok a sárga házak küszöbén. (Börtönügyi Szemle, 1999)
A „dá-dáország porkolábjai.” Az Államvédelmi Hatóságról. (Soproni Füzetek, 1999 és Havi Magyar Fórum, 1999)
Rabszolgaként a sátán hálójában. A szekták gyors terjedésének okai. (Havi Magyar Fórum, 1999)
Csendőrök, rongyosok. 1–2. 1. Történeti áttekintés a közbiztonság őreiről. 2. Történeti áttekintés a vészterhes időkről. (Börtönügyi Szemle, 1999–2000)
Egy elsodort élet. Szabó Dezsőről. (Várhely [folyóirat], 2000)
Remények zsellérje. H. L. G. versei. 1970–2000. Számozott, bibliofil kiad. (Várhely Könyvek. 8. Sopron, 2000)
„Az idő lemarja a gyomokat.” (A kő marad. Wass Albert emlékezetére. Szerk. Turcsány Péter. Pomáz, 2004)
Wass Albert búcsúztatása. (Wass Albert élete. Szerk. Turcsány Péter. Pomáz, 2004).

Irodalom

Irod.: Kovács K. Zoltán: Útikalauz hazalátogató magyaroknak. (Katolikus Szemle, 1984)
Saáry Éva: Borzongva gyönyörködtetni. (Új Látóhatár, 1987)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Deák Ferenc: Börtönközelben. H. L. G. könyvéről. (Börtönügyi Szemle, 1999)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2002. jún. 20.)
Nagy Zoltán: H. L. G. és a nemzeti könyvtár gyarapodása. (Könyvtári levelező/lap, 2002)
Sass László: „A várakozás véget ért.” H. L. G. halálára. (Várhely [folyóirat], 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője