Hajdú János
Hajdú János

2024. október 6. Vasárnap

Hajdú János

pedagógus, neveléstörténész, művelődéstörténész

Születési adatok

1892. november 11.

Budapest

Halálozási adatok

1959. június 2.

Budapest

Temetési adatok

1959. június 6.

Budapest

Rákospalota


Család

F: Thuránszky Lenke. Leánya: Szigethy Szabó Tiborné Hajdú Lenke.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1912).

Életút

A bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnázium (1916–1923), a Kemény Zsigmond Gimnázium (1923–1924), a Szent István Gimnázium r. tanára (1924–1943), a Szent István Gimnázium igazgatója (1943–1948). A Budapesti Tankerületi Főigazgatóság munkatársa, előadója (1940–1946), egyúttal a Magyar Történetkutató Intézet tagjaként Bécsben vendégkutató (1941). Az Országos Neveléstudományi Intézet, ill. a Pedagógiai Tudományos Intézet tud. munkatársa és a Budapesti Óvónőképző Intézet pedagógia szakos tanára (1948–1959). 19. századi magyarországi és egyetemes neveléstörténettel, elsősorban Johann Friedrich Herbart pedagógiájával, br. Eötvös József munkásságával, valamint a magyar és az osztrák oktatási rendszer összehasonlító vizsgálatával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten (Herminamező, XIV. kerület Mexikói út 44.) élt és tevékenykedett, a Rákospalotai Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Szótári Bizottsága tagja. A Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1935-től), főtitkára (1945–1948).

Szerkesztés

A Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Az irodalmi oktatás Herbart pedagógiájában. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1918)
Eötvös József báró első minisztersége. 1848. Monográfia. (A Magyar Tudományos Akadémia kiadványa. Bp., 1933)
A nevelés gondolata Eötvös József báró költészetében. (Magyar Pedagógia, 1936)
Élő idegen nyelvek a középiskolában. (Magyar Pedagógia, 1938)
Az új középiskola. (Magyar Pedagógia, 1939)
Felsőbb oktatásügy és tömegnevelés. (Magyar művelődéstörténet. V. köt. Szerk. Domanovszky Sándor. Bp., 1942)
Igazolások a szabadságharc után. (Emlékkönyv Gyulai Ágost jubileumára. Esszégyűjtemény 1946-tól. Bp., 1946
hasonmás kiad. 1999)
Az osztrák vallás- és közoktatási minisztérium szervezetének kialakulása a Bach-korszakban. (Tanulmányok a magyar nevelés történetéből. Bp., 1957).

Irodalom

Irod.: Kiss Árpád: H. J. (Pedagógiai Szemle, 1959).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője