Hagyó-Kovács Gyula András
Hagyó-Kovács Gyula András

2022. május 17. Kedd

Hagyó-Kovács Gyula András

ciszterci szerzetes, mezőgazda

Születési adatok

1888. március 14.

Sajóvárkony, Borsod vármegye

Halálozási adatok

1960. március 9.

Pannonhalma


Iskola

A ciszterci rend egri gimnáziumában éretts. (1906), belépett a rendbe (1908. aug. 14.), egyszerű fogadalmat (1910. márc. 30.), örök fogadalmat tett (1913. júl. 10.) pappá szentelték (1913. júl. 14.). Teológiai tanulmányait a bp.-i Bernardiumban végezte, a bp.-i tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári okl. (1914), a magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1917).

Életút

A bp.-i Trefort utcai Gimnázium helyettes tanára (1913–1914). A ciszterci rend előszállási (Fejér vm.) birtokának másodkormányzója és számvevője (1917–1919), az uradalom vezetője (1919–1924), az uradalom kormányzója (1924–1945); közben gr. Teleki Pál felajánlotta a földművelésügyi miniszteri széket, de visszautasította (1940). Országgyűlési képviselő, Fejér vm. küldötteként a Felsőház tagja (1939–1944). A II. vh. után földreformellenes tevékenysége miatt letartóztatták (1945), kiszabadulása után a ciszterci rend budapesti központi vagyonkezelője (1945–1950). A Grősz József kalocsai érsek elleni koncepciós perben ismét őrizetbe vették (1950. nov.), 13 év börtönbüntetésre ítélték (1952. jún.; Vácott raboskodott, 1952–1956; kiszabadult: 1956. nov. 1.; majd rövid ideig újból letartóztatták: 1957. jún. 13.). Pannonhalmán telepedett le (1957–1960). A Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja (1931-től). Nevéhez fűződik a ciszterci rend előszállási uradalmának országos hírűvé fejlesztése, irányítása alatt az előszállási uradalom a mezőhegyesi mellett az ország legmodernebb és legjövedelmezőbb nagyüzeme lett. Állattenyésztéssel, állatexporttal foglalkozott, országosan híres ménest nevelt. Növelte a kukorica és a cukorrépa vetésterületét és hozamát, a 31 000 holdas (!) gazdaságon belül 72 km hosszú, keskeny nyomtávú vasúthálózatot épített és gépesített. Sokat törődött a cselédek szociális helyzetével: a cselédek harmincévi szolgálat után pótbért, a harmadik gyermek után születési segélyt kaptak, ill. rendszeresen felújíttatta és bővítette a cselédlakásokat. Az uradalom területén egészségügyi, szociális és más karitatív intézeteket alapított, gyermekek taníttatására alapítványt hozott létre. A II. vh. után igyekezett megmenti az uradalmat a ciszterci rend számára: arra hivatkozott, hogy a rendi nagybirtok fontos közcélokat is szolgál. Miután már 1945-ben őrizetbe vették, Előszállásra többé nem térhetett vissza. Néhány évig a rend budapesti központjában tevékenykedett, a Grősz-per kapcsán azonban újból letartóztatták. Váci raboskodása alatt gyakran betegeskedett, éveket töltött a helyi rabkórházban. Kiszabadulása után, utolsó éveiben Pannonhalmán élt, ott is hunyt el.

Emlékezet

A zirci Felső Temető Ciszterci sírkertjében nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009- ben). Előszállás (1928-tól önálló település) volt a központja a ciszterci rend uradalmának, amelyik a mai Alsószentiván, Baracs, Daruszentmiklós, Hantos, Mezőfalva, Nagykarácsony és Nagyvenyim községekre terjedt ki. A két vh. között az ország egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb nagybirtoka volt, elsősorban Hagyó-Kovács Gyula jószágkormányzó fejlesztései miatt. A község alakulásának 75. évfordulóján Előszállás önkormányzata a helyi ciszterci rendház falán emléktábláját helyezte el (2003-ban). Életével és a ciszterci rend nagybirtokaival korábban Farkas Gábor, az utóbbi években Erdős László foglalkozott.

Elismerés

Előszállás díszpolgára.

Főbb művei

F. m.: Harminc esztendő Előszálláson. 1914–1944. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta Farkas Gábor. (Agrártörténeti Szemle, 1989)
Előszállás utáni éveim. 1945–1958. Közreadja, a bevezető tanulmányt írta Farkas Gábor. (Árgus, 2002).

Irodalom

Irod.: Országgyűlési almanach az 1939–1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. (Bp., 1940)
Farkas Gábor: Az előszállási uradalom igazgatása. 1920–1945. (Levéltári Szemle, 1982)
Farkas Gábor: A szerzetes „mezőgazdász” emlékezete. (Fejérmegyei Hírlap, 1991)
Fekti Ákos: A szociális gondoskodás formái és intézményei az előszállási uradalomban. OKTV-dolgozat. (H. n., 1996)
Magyar katolikus lexikon. IV. köt. (Bp., 1998)
Farkas Gábor: Agrárius társadalmi elit képviselői Fejér megyében a XX. század első felében. (Alba Regia, 1998)
Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában. I. (Pécs, 1999)
Erdős László: H-K. Gy., a zirci apátság előszállási jószágkormányzója. (Az Európai Unió agrárgazdasága, 2008)
Erdős László: Emlékezés H-K. Gy.-ra, a zirci apátság jószágkormányzójára. (A ciszterci rend Magyarországon és Közép- Európában. Szerk. Guitman Barnabás. Piliscsaba, 2009)
Tamáska Péter: Egy „súlytalan” szerzetes. H-K. Gy. rendhagyó története. (Magyar Hírlap, 2009. jan. 9.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője