Haeffner Emil
Haeffner Emil

2024. szeptember 16. Hétfő

Haeffner Emil

muzeológus, egyiptológus

Születési adatok

1892. december 5.

Budapest

Halálozási adatok

1953. március 29.

Budapest

Temetési adatok

1953. április 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Haeffner Roderik, Fischer Matild (†1958). Tízen voltak testvérek. Testvérei: Haeffner Tivadar (1896–) csillagász, ill. Lupescu Valérné Haeffner Matild, Haeffner Vilma, valamint Haeffner Béla, Haeffner Ernő, Haeffner Jenő, Haeffner Ödön, Haeffner Róbert és Haeffner Zoltán. F: Kupcsok Ilona. Leánya: Weisz Mihályné Haeffner Judith.

Iskola

Egyetemi tanulmányokat nem folytatott, autodidakta módon tanult meg latinul, görögül, héberül, ill. elsajátította a föníciai, az óegyiptomi (hieroglif és hieratikus), valamint az ókori mezopotámiai ékírásos nyelveket!

Életút

A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. hajópénztárosa. Nyugdíjazása után a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének teremőre, majd az Antik Osztály muzeológusa (1947–1953). Az ELTE BTK-n az egyiptomi hieroglifírás és -olvasás mb. előadó tanára (1949–1953).

A magyarországi egyiptomi nyelvemlékek és töredékek felkutatásával foglalkozott. Mint a Szépművészeti Múzeum muzeológusa nevéhez fűződik az Egyiptomi Gyűjtemény feldolgozása, rendszerezése, ill. az egyiptomi állandó kiállítás újrarendezése (1949). Művészien festett és rajzolt, dolgozatai, egyéb írásai nagy részét maga illusztrálta, ill. grafikusként közreműködött több állandó művészeti kiállítás installációinak elkészítésében.

Emlékezet

Budapesten (Lipótváros, V. kerület Széchenyi utca 10.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. m.: Eine verschollene Stele aus der Sammlung F. Kiss in Buda. – Eine Stelenbruchstück in der ägyptischen Sammlung des Museums der Bildenden Künste in Budapest. (Oriens Antiquus. Bp., 1945)
Sztélé-töredék a XIX. dinasztia korából. (Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1948)
Királyportré-töredék a XIX. dinasztia idejéből. (Antiquitas Hungarica, 1949)
Quelques remarques sur la question des „cones funéraires.” (Archiv Orientalni, 1952)
Három történeti usébti. (Antik Tanulmányok, 1954)
Mészkő-sztélé az Újbirodalom végéről. (Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1954).

Irodalom

Irod.: Wessetzky Vilmos: H. E. (Antik Tanulmányok, 1954)
Dobrovits Aladár: In memoriam H. E. (Szépművészeti Múzeum Közleményei, 1954)
Győry Hedvig: H. E. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Wikipédia: téves halálozási adat: ápr. 2.! Gyászjelentése szerint az a nap a temetésének napja volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője