Hacker Ervin
Hacker Ervin

2024. december 6. Péntek

Hacker Ervin

jogász

Születési adatok

1888. március 23.

Pozsony

Halálozási adatok

1945. december 27.

Miskolc


Család

Evangélikus családból származott. Sz: Hacker Károly pozsonyi ügyvéd, Fülöp Antónia.

Iskola

A pozsonyi evangélikus jogakadémián tanult, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1909), tanulmányait a hallei, a lipcsei, a berlini és a párizsi egyetemen egészítette ki (1909–1911). Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1914), az anyagi jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1919; megerősítve: 1925).

Életút

A pozsonyi királyi törvényszék joggyakornoka (1911–1914), a pozsonyi királyi ítélőtábla tanácsjegyzője (1914–1919), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1919). Az összeomlás után az Eperjesről Miskolcra Menekült Jogakadémia, ill. a Miskolci Evangélikus Jogakadémia Büntetőjogi Tanszékének ny. r. tanára (1920–1942), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1942–1945). Büntetőjoggal és segédtudományaival, egyesületi és szervezeti jogi kérdésekkel, kriminálpolitikával, a jogtudomány oktatásával foglalkozott. Magyarországon az elsők között vizsgálta a pszichiátria és a büntetőjog kapcsolatát, a magyarországi kriminológiai tudományok és büntetőjogi statisztikai kutatások úttörője. Alapvetően új eredményeket ért el a háborúk és a kriminalitás összefüggéseinek vizsgálata terén. Többször járt hosszabb külföldi tanulmányutakon: Angliában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban és Svájcban a börtönintézmények működését tanulmányozta. Tanulmányútjairól általában német (ritkábban francia és angol) nyelvű dolgozatokban számolt be, amelyek közül kiemelkedik a svájci zürichi kantonról szóló, nemzetközi érdeklődést keltő kriminológia monográfiája (1939). Igen termékeny szerző volt, művei döntő többsége a Miskolci Jogakadémia gondozásában jelent meg. A vetítettképes jogi oktatás magyarországi bevezetője, több mint hatezer, oktatási célt szolgáló diapozitívot gyűjtött össze.

Emlékezet

Miskolcon (Lévay utca 6.) élt és tevékenykedett, Miskolcon hunyt el, a helyi Evangélikus Temetőben nyugszik. Halála után hátrahagyott írásai kéziratait, visszaemlékezéseit, családtörténeti feljegyzéseit özvegye a budapesti Deák téri Evangélikus Múzeumra hagyta. Munkáiból nagyobb életmű-válogatást Lévai Miklós és egykori tanítványa, szemináriumi hallgatója, Gárdus Ferenc jelentetett meg (1989-ben).

Elismerés

Az MTA Jutalma (1922).

Főbb művei

F. m.: A fiatalkorúak büntethetőségének feltételei. (A Joghallgatók Tudományos Egyesületének almanachja. Bp., 1910)
A szabadságvesztés-büntetések differenciálása. (Pécs, 1916)
A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. (Pécs, 1916)
A börtönrendszerek. A pozsonyi pártfogói értekezleten tartott felolvasás. (Pécs, 1917)
A börtönügy. Tanulmány. (Pécs, 1918)
Die Organisation des Gefängniswesens. (Heidelberg, 1918)
A büntethetőség anyagi és eljárásjogi feltételeinek szerkezete. 1–4. (Jogállam, 1921
önállóan: A Jogállam Könyvtára. Bp., 1921
németül: Heidelberg, 1924)
Egyénesítés a szabadságvesztés büntetések végrehajtása során. (A Magyar Jogi Szemle Könyvtára. Bp., 1922)
Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és büntethetősége. (A Magyar Jogi Szemle Könyvtára. Bp., 1922)
Az egyesületek büntetőjogi cselekvőképessége és felelőssége. Tanulmány az anyagi büntetőjog köréből. (Pécs, 1922
angolul: Chicago, 1923
franciául: Paris, 1924)
Börtönügyünk reformkérdései, különösen törvényhozási szabályozása. (Sárospatak, 1922)
Die neuere Ergebnisse der Strafgesetzgebung in Ungarn. (Mannheim, 1922)
A szándék előre megfontolt voltának oszthatósága. (Jogállam, 1923)
Bevezetés a büntetőjog bölcseletébe. (A Miskolci Jogakadémia Almanachja, 1924)
Bevezetés a büntetőjogba. Tankönyv. (Bp., 1924)
Kriminalitás és bevándorlás. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1925)
A világháború hatása a kriminalitásra Franciaországban. (Jogtudományi Közlöny, 1925)
A világháború hatása a kriminalitásra. (Miskolc, 1925)
Nápoly börtönei. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1926)
„Börtönügyi jog” a gyakorlatban. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1928)
A kor kriminalaetiológiai jelentősége a bevándorlás szempontjából. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1928)
Kriminológiai adalékok. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1928)
A büntetőjogtudomány jövő feladatai. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1929)
Kriminalitásunk az 1921–1927. években. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1929)
A statisztikai képviseleti módszerek alkalmazása a bűnügyi aetiológiában. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1930)
Budapest hatása a kriminalitásra. (Statisztikai Közlemények. Bp., 1930)
Büntetőjog és büntetőjogi segédtudományok. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1933)
Újabb kriminológiai adalékok. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1934)
Nemzetközi bűnügyi statisztika. (Polner Ödön Emlékkönyv. Szeged, 1935)
Társadalmi kapillaritás és kriminalitás. (Finkey Ferenc Emlékkönyv. Pécs, 1936)
A magyar büntetőjog tankönyve. Általános rész. (Miskolc, 1936)
Magyarország kriminalitása az 1925– 1934. években. (Magyar Statisztikai Szemle, 1937)
A svájci büntetőtörvénykönyv. (Jogi Értekezések. Szeged, 1937)
A nemzetközi bűnügyi statisztika módszerei. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1938)
A visszaeső bűntettesek kriminalitása és szigorított dologházba való utalásuk. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1938)
A rendőreink elleni merényletek bűnügyi aetiológiai okai. (Jogállam, 1938)
A büntetőjog és a büntető eljárás alakulása a csonka országban 1918-tól 1938-ig. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1939)
A Nemzetek Szövetségének tevékenysége a kriminalitás elleni küzdelem terén. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1939)
Die Kriminalität des Kantons Zürich. Versuch einer Kriminalaetiologie des Kantons Zürich. Monográfia. (Rechswissenschaftliche Abhandlungen. Miskolc, 1939)
Kriminalstatistische und kriminalaetiologische Berichte. I–III. köt. (Miskolc, 1939–1940)
A háború hatása a kriminalitásra. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1940)
Kriminálpolitika. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1941
németül: Kriminalpolitik. Monográfia. Miskolc, 1941)
Büntető igazságszolgáltatásunk az utolsó években és kriminálpolitikai teendőink. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1941)
Az állameszmék hatása a büntetőjogra. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1942)
A szabadságvesztés büntetések végrehajtására szóló intézetek építése és berendezése. (Magyar Jogászegyleti Értekezések és Tanulmányok, 1942)
A szemléltető oktatás a büntetőjogban. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1943)
A magyar büntetőeljárásjog rövid vázlata. Monográfia. (Miskolc, 1943)
Pszichiatria és büntetőjog. (Miskolc, 1943)
A szemléleti oktatás a büntetőjogban. (Miskolc, 1943)
Háború és bűnözés. (Magyar Szemle, 1943)
Kriminalisztika és büntetőjog. (A Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új Sorozat. Miskolc, 1944)
H. E. emlékkötet. Válogatás H. E. műveiből. Az anyagot gyűjtötte, a kötetet szerk. és a bibliográfiát összeáll. Lévai Miklós. A bevezető tanulmányt Gárdus Ferenc írta. (Kriminológiai Közlemények. Bp., 1989).

Irodalom

Irod.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Halálhír. (Debreceni Képes Kalendárium, 1947)
Cséka Ervin: Emlékezés régi debreceni jogászprofesszorokra. H. E. (Jogtudományi Közlöny, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője