Gyuska János
Gyuska János

2024. december 8. Vasárnap

Gyuska János

politikus

Születési adatok

1911. március 31.

Békéscsaba

Halálozási adatok

1954. október 18.

Budapest


Család

Evangélikus vallású, szlovák nemzetiségű családból származott. Sz: Gyuska János béres, Danczik Mária. Heten voltak testvérek. F: 1. 1933–1936: Uhrin Erzsébet (1917–1936). Özvegy. 2. 1939–1946: Rácz Rózsa. Elvált. Élettársa: Ibrányi Erzsébet. Fia: Gyuska János gépkocsivezető; leánya: Gyuska Erzsébet gyári munkás.

Iskola

Három elemit végzett, később autodidakta módon képezte magát.

Életút

Gyermekkorától fizikai munkát végzett, kőművesek mellett napszámosként elsajátította a kőműves szakmát. A szakszervezeti mozgalom, majd az illegális KMP tagja (1934-től), tevékenységéért egy évre bebörtönözték (1937–1938), a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. A II. vh. alatt kommunista aktivistaként internálták (1942–1943 és 1944. ápr.–jún.), majd behívták katonának, átszökött a fronton a szovjet csapatokhoz (1944. júl. 17.), s partizánként tért vissza Magyarországra (1944 ősze). A II. vh. után az MKP Békés vármegyei bizottságának vezetője (1945), az MKP Központi Vezetőségének (KV) póttagja (1945. máj.– 1946. okt.). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.–1945. nov.), nemzetgyűlési képviselő (Békés vármegye, 1945–1947), országgyűlési pótképviselő (1947). A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének miniszteri biztosa (1947–1949), a Magyar Néphadsereg (MN) őrnagya (1949–1954). A II. vh. után, mint a kommunista párt helyi vezetője támogatta a csehszlovák–magyar lakosságcserét, engedélyezte továbbá, hogy a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság egy békéscsabai munkásotthonban a lakosságcsere mellett agitáljon. Később, mint a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének vezetője többször került konfliktusba a magyarországi szlovákok érdekeinek védelmében.

Emlékezet

Békéscsabán élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. Békéscsabán utcát neveztek el róla.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (bronz, 1954).

Irodalom

Irod.: A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. I. köt. (Békéscsaba, 1979)
S. M.: Gy. J. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944–1945. Bp., 1994
Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. 1945–1947. Bp., 1999)
Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön. 1944–1948. (Kisebbségek Kelet-Közép-Európában. 3. Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője