Gyurkó János
Gyurkó János

2022. január 18. Kedd

Gyurkó János

politikus, építőmérnök, művészettörténész

Születési adatok

1952. június 23.

Budapest

Halálozási adatok

1996. október 30.

Békéscsaba


Család

Sz: Gyurkó János, a Kőbányai Gyógyszergyár vegyész főmérnöke, Rombauer Erzsébet (1919–1972) orvos, Budapest XIX. kerület körzeti orvosa. Testvére: Gyurkó Erzsébet (1949–) gyógyszerész, Gyurkó Gizella (1951–) biológus, Gyurkó Mária (1953–1990), Gyurkó Piroska (1955–) mélyépítő mérnök, Gyurkó Péter (1957–) gépészmérnök és Gyurkó Mátyás (1961–) gépkocsivezető. F: 1977-től Halpert Marianne banktisztviselő. Leánya: Gyurkó Noémi (1980–) és Gyurkó Dániel (1984–). Élettársa: Bartos Kornélia Csilla.

Iskola

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1970), a BME Építőmérnöki Karán szerkezetépítő mérnöki okl. (1976), műemlékvédelmi szakmérnöki okl. szerzett (1983), doktorált (1986).

Életút

Az Építéstudományi Intézet tud. munkatársa (1976–1985), az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség műszaki ellenőre (1986), a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Műemlékvédelmi Osztályának tervező mérnöke (1987–1990); közben részt vett a Külügyminisztérium számára a romániai ún. falurombolási tervről készített jelentés összeállításában (1988). Kutatóként elsősorban magyar építészettörténettel, a műemlékvédelem, főleg Erdély épített örökségének kérdéseivel, elméleti és kísérleti mechanikával foglalkozott. Az MDF tagja (1988–1996), a párt országgyűlési képviselője (Budapest XXI. kerület, [Budapest 30. sz. választókerület], 1990–1994). Az Antall-, ill. a Boross-kormány környezetvédelmi és területfejlesztési minisztere (1993. febr. 23.–1994. júl. 15.). Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese (1994–1996. jún.), elnöki főtanácsadója (1996. jún.–okt.).

Emlékezet

1995-től Érden élt, Békéscsabán hunyt el.

Elismertség

A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja (1985-től).

Szerkesztés

Néhány, az erdélyi falurombolással kapcsolatos írása Romlaky Tivadar néven jelent meg (a Kapu, az Erdélyi Figyelő és az Érdi Újság c. folyóiratokban).

Főbb művei

F. m.: Árpád-kori templomaink tipológiája. Egy. doktori értek. (Bp., 1976)
Lateral Buckling of Dastically Supported Arches. (Acta Technica, 1982)
Feldebrő kérdéseihez. (Műemlékvédelem, 1982)
Kelet-Magyarország Árpád-kori templomai. (A dákó-román legenda. Bp., 1989)
Hargita és Maros megye lerombolásra ítélt falvai. Összeáll. (Kapu, 1989).

Irodalom

Irod.: Gy. J. (Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Bp., 1992)
Adonyi Sztancs János–Buza Péter: „A Dunának ott kell folynia, ahol folyt.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Köztársaság, 1993. 13.)
Baróti Szabolcs: Kemény és egyértelmű törvényekre van szükségünk. Gy. J. környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a tárca feladatairól. (Magyar Hírlap, 1993. 60.)
Bóday Pál Péter: „Úgy érzem, nem kell idő előtt lemondanom.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Magyar Hírlap, 1993. 69.)
Keserű Ernő: A balatoni üdülőkörzet megóvása mindannyiunk közös érdeke. Gy. J. a tóparti fejlesztésekről, a vízvédelemről, az építési fegyelemről. (Magyar Nemzet, 1993. 124.)
Bóday Pál Péter: „Nagy vereséget még nem szenvedtünk.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Magyar Hírlap, 1993. 168.)
Matyuc Péter: Ez tíz éves program – mondja Gy. J., környezetvédelmi miniszter. A budai Várnegyed kormányzati rendezési tervéről. (Népszabadság, 1993. 155.)
Ötvös Zoltán: „Elégedetlen vagyok az eredményeinkkel.” Beszélgetés Gy. J., környezetvédelmi miniszterrel. (Népszabadság, 1993. 294)
Az Antall- és Boross-kormány tisztségviselői almanachja. 1990. máj. 23.–1994. máj. 8. Főszerk. Kodela László. (Bp., 1994)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 1996. nov. 1.)
Császár László: Gy. J. (Műemlékvédelem, 1997)
„őrizd meg ezt a lelkületet…” Gy. J. emlékére. Szerk.: Bartos Csilla, Nové Béla. (Bp., 1997)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője