Győry Loránd
Győry Loránd

2024. december 9. Hétfő

Győry Loránd

gazdaságpolitikus, jogász, műfordító

Születési adatok

1871. április 11.

Orosháza, Békés vármegye

Halálozási adatok

1926. július 30.

Budapest

Temetési adatok

1926. augusztus 2.

Budapest

Kerepesi út


Család

Sz: Győry Vilmos (1838–1885) író, műfordító, evangélikus lelkész, Székács Etelka, Székács József (1809–1876), evangélikus püspök leánya.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1894).

Életút

A Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett (1894), miniszteri osztálytanácsos (1907–1914), miniszteri tanácsos (1914– 1918). A Károlyi-kormány alatt a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1918–1919), a Tanácsköztársaság idején öt hétig fogságban volt (1919). A Friedrich-kormányban, mint helyettes államtitkár, József főherceg kormányzó által a Földművelésügyi Minisztérium mb. vezetője (1919. aug. 7.–1919. aug. 15.). A Magyar Gazdaszövetség ügyvezető alelnöke (1925– 1926). Gazdaságpolitikusként, az 1910-es években jelentős szerepet játszott az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések előkészítő munkálataiban és a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megszervezésében. Az I. vh. alatt nevéhez fűződött az Élelmezési Központ megalakítása. – Szépirodalommal is foglalkozott. Műfordítóként elsősorban klasszikus és kortárs angol és amerikai ifjúsági műveket, valamint klasszikus művek ifjúságnak átdolgozott változatait tolmácsolta. Az anyaföld c. tudományos darabját a bp.-i Uránia Színház mutatta be (1913. febr.).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A bp.-i Egyetemi Lapok (1893–1894) és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Közleményeinek szerkesztője (1913–1918). Az Üstökös és a Borsszem Jankó c. lapok rendszeres külső munkatársa (1890-es évek). Költeményei, beszélyei a fentieken kívül még elsősorban a Magyar Figaróban (1891–1892), a Szarvasi Lapokban (1893), az Ország–Világban (1893), a Néplapban (1894); közgazdasági, egyéb írásai a Földmívelési Értesítőben (1891–1893), a Köztelekben (1893-tól), a Nemzetben (1893-tól), a Budapesti Hírlapban (1894–1896, 1910), a Magyar Hírlapban (1901, 1909, 1914), Az Ujságban (1910–1918) és a Gazdasági Lapokban (1914-től) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Oroszország közgazdasági helyzete 1891-ben. – Békésvármegye közgazdasági helyzete 1891-ben. (Földmívelési Értesítő, 1892)
Oroszország gabonakereskedése. (Köztelek, 1893)
A lombtakarmányról. – Az állandó gazdasági tudósítói intézmény hazánkban. (Földmívelési Értesítő, 1893)
Előre! A háború könnye, mosolya és szivárványa. Viccek, történetek, sziporkák, tőrdöfések, dum-dum golyók. Írta az élet, összegyűjtötte a magyar közönség, elrendezte Gy. L. 1–2. füz. (1–10. kiad. [!] Bp., 1914)
ford.: A jól nevelt gyermek otthon és az iskolában. Album Klimsch Jenő rajzaival. Szövegét Trojan, I. után írta. (Bp., 1887)
Hauff, Wilhelm: Regék. Négy színnyomatú képpel. Ford. és átd. (1–2. kiad. Bp., 1895)
Pajeken, Friedrich: Brown Andrew, a vörös kém. Elbeszélés Északamerika nyugati vadonjaiból. Ford. Ill. Bergen Frigyes. 4 táblával. (Bp., 1895
Ill. Nasser Magda. 2. kiad. 1928
3. kiad. Indián kalandok címmel. Ill. Nasser Magda. 1939)
Beecher-Stowe, Harriet: Tamás bátya kunyhója. Regény. Az ifjúság számára átd. Christian, M. Ford. (Bp., 1896).

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).

Megjegyzések

Lexikonok adatával szemben nemesi előneve nem nádudvari volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője