Györke Olivér
Györke Olivér

2024. december 8. Vasárnap

Györke Olivér

építőmérnök

Névváltozatok

Győrke

Születési adatok

1921. október 4.

Kézdivásárhely

Halálozási adatok

1998. április 23.

Budapest

Temetési adatok

1998. május 26.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Győrke Ernő a Görgényszentimrei, majd a Szentendrei Állami Erdőhivatal erdőmérnöke, majd a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Erdészeti Osztályán teljesített szolgálatot, Joós Piroska. Testvére: Györke Zsombor, a Keszthelyi Erdőgazdaság főmérnöke.

Iskola

Elemi iskoláit Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen végezte, a sepsiszentgyörgyi Székely–Mikó Kollégiumban éretts. (1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) mérnöki okl. szerzett (1948).

Életút

A Nyírségben és a Dunántúlon föld- és házhelyosztással kapcsolatos geodéziai munkákat végzett (1947–1948). A JNMGE, a BME, ill. az ÉME II. sz. Vízépítéstani Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1948–1951), egy. adjunktusa (1951–1953). A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) Hidrológiai Osztályának kutatómérnöke, tud. munkatársa (1953–1955), tud. főmunkatársa és a Vízépítési Laboratórium kísérleti csoportjának vezetője (1955-től); közben a Mali Köztársaságban volt állami kiküldetésben (1962– 1964). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Tudományos pályafutásának kezdetén folyók hordalékmozgásának vizsgálatával foglalkozott, kezdeményezte a visegrádi Dunakanyar áramlási viszonyainak helyszíni rögzítését fotogrammetriai módszerekkel. Később érdeklődése az árvízi hozamok és árvízszintek számítása, ill. a várható belvízi hozamokkal kapcsolatos kutatások felé fordult. Nevéhez fűződik a Zagyva, a Tarna és a Hernád folyók magyarországi szakaszára mértékadó árvízszintek meghatározása. Új eljárást vezetett be a töltésszakadás folytán ellapuló árhullám tetőző hozamának meghatározására, valamint az árvízszinteknek hiányos vízrajzi adatok alapján történő meghatározására. További kutatási területei: folyószabályozási kisminták torzításainak kiküszöbölése, hidrológiai műtárgyak utáni energiacsillapítás, turbulens áramlás sebességpulzációja.

Emlékezet

Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Szendi utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Az Olt folyó hidrológiai viszonyai a tusnádi szorosban való vízierő-hasznosítás szempontjából. (Hidrológiai Közlöny, 1950)
Levegővel végzett vízépítési kismintavizsgálatok. (Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1955)
A vízépítési kisminta- kísérletezés technikája. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
A Hernád magyarországi szakaszán mértékadó árvízszint. – A Pécsújhegyi Hőerőmű hűtővíz recirkulációjának kismintavizsgálata. (Beszámoló a VITUKI 1955. évi munkájáról. Bp., 1956)
Az öntözővízméréssel kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok. Fazekas K.-val, Haszpra Ottóval. (Beszámoló a VITUKI 1956. évi munkájáról. Bp., 1957)
Hőerőmű hűtőtavának vizsgálata kismintán. (Beszámoló a VITUKI 1957. évi munkájáról. Bp., 1959)
A Tiszaburai vízlépcső kismintavizsgálata. (Jászkunság, 1960)
A Tiszaburai Vízlépcső gáttábláinak és utófenekének kismintavizsgálata. (Beszámoló a VITUKI 1959. évi munkájáról. Bp., 1961)
Mederalakulási viszonyok folyami duzzasztómű közvetlen környezetében a kismintán és a valóságban. (Vízügyi Közlemények, 1962)
Les laboratoires d’hydraulique européens. Étude de synthèse. (Paris, 1971)
A „vizes lejtő”. (Vízügyi Közlemények, 1968)
A Balaton kutatása és szabályozása. Többekkel. (Bp., 1980)
A Balaton vízminőség-szabályozása. Többekkel. – A Balaton part- és mederszabályozása. (Vízügyi Közlemények, 1982)
A Balaton áramlási viszonyai. – Szél keltette vízszintváltozások és áramlások a Fertő tó magyar részein. – Javaslatok a Fertő tó magyar részeinek szabályozására. (A tavak élete és vízgazdálkodása. Bp., 1986)
A folyószabályozási kismintavizsgálat adatainak átszármaztatása a valóságra. (Vízügyi Közlemények, 1996)
Folyószabályozási kismintavizsgálatok. (Vízügyi Közlemények, 1998)
diafilmje: Igába fogtuk a Tiszát. A Tiszalöki Vízlépcső. Összeáll. Pál Istvánnal. (Bp., 1955).

Irodalom

Irod.: Gy. O. (Víztükör, 1998)
Gy. O. (Hidrológiai Közlöny, 1999)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője