Györke József
Györke József

2022. január 22. Szombat

Györke József

nyelvész

Névváltozatok

Georgovits

Születési adatok

1906. december 21.

Celldömölk, Vas vármegye

Halálozási adatok

1946. szeptember 11.

Budapest

Temetési adatok

1946. szeptember 14.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Georgovits József MÁV-alkalmazott, Celldömölkön, majd Pécsett távirdavezető, Simon Mária. 1936-tól nős, felesége észt állampolgár volt.

Iskola

Elemi iskoláit Celldömölkön végezte, a ciszterci rend pécsi főgimnáziumában tanult (1917–1925), a székesfehérvári Szent István Reálgimnáziumban éretts. (1926), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1930), az uráli szóképzéstan és szóragozástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1942). Az MTA tagja (l.: 1945. máj. 30.).

Életút

A Tartui Tudományegyetemen (Észtország) a magyar nyelv lektora és a Magyar Intézet vezetője (1930–1936). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyakornoka (1936–1941), I. osztályú könyvtári segédőre (1941–1944), alkönyvtárnoka (1944–1945). Az ún. magyar nemzeti múzeumi szervezet elnöki hivatalának vezetője (1945. ápr.–jún.), az OSZK főigazgatója (1945. jún. 7.–1946. szept. 11.). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1942–1946). Uralisztikával, finnugrisztikával, az uráli nyelvek közül elsősorban a szamojéd nyelvvel, ill. a vogul jelzős szerkezetekkel, valamint a szóképzés általános kérdéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az uráli nyelvek összehasonlító elemzése, képzőinek vizsgálata terén. Tő, képző, rag (1943) c. művével egy új nyelvtudományi stúdium, az ún. jelrésztan bevezetésére tett kísérletet, ezzel a morfémakutatások nemzetközi úttörőjévé vált. Nagy munkája, szamojéd szótára kéziratban maradt. Tudományszervezői tevékenysége is értékes, a Finn-Ugor Kulturális Kongresszusok állandó magyar bizottságának titkára (1936–1946). A II. vh. után jelentős szerepet játszott az OSZK és más nemzeti közintézmények megindításában, a háborús károk felmérésében, a Magyar Nemzeti Bibliográfia újraszervezésében.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőbe, a főváros által felajánlott díszsírhelyre temették; síremlékét azonban felszámolták! Születésének 100. évfordulóján a Magyar Nyelvtudományi Társaság emlékülést rendezett (2006. okt.). Legismertebb tanítványa, Hajdú Péter (1923–2002) nyelvész, akadémikus. Hajdú a Pécsi Tudományegyetemre hagyta könyvtárát azzal a feltétellel, hogy az értékes különgyűjtemény Györke József nevét vegye fel.

Szerkesztés

Az Északi Rokonaink (= a Magyar–Finn és a Magyar–Észt Társaság Közleményei) c. kiadvány társzerkesztője (1939–1946).

Főbb művei

F. m.: Vogul jelzős szerkezetek. Egy. doktori értek. is. (Specimina Dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae. Pécs, 1930)
Die Wortbildungslehre des Uralischen. Primäre Bildungsuffixe. (Tartu, 1935)
A -gy névszóképző. (Magyar Nyelv, 1940)
Adalék a szamojéd igeidőalakok kérdéséhez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1941)
Volt-e a magyarban -u-, -ü- praeteritum- képző? (Nyelvtudományi Közlemények, 1941)
Az igeidő (Melich János Emlékkönyv. Bp., 1942)
Tő, képző, rag. Szó- vagy jelrésztan. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Lakó György: Gy. J. (Magyar Nyelv, 1946)
Tolnai Gábor: Gy. J. (Magyar Könyvszemle, 1946)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Hajdú Péter: Portré Gy. J.-ről. (Acta universitatis Szegediensis, 1999)
Hajdú Péter: Gy. J. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. 1999–2000. Bp., 2001)
Tóth Péter: A celldömölki születésű Gy. J. nyelvész Észtországból írt leveleinek, és a hozzá írt leveleknek a közlése. (Folia Estonica, 2003)
Kemenesaljai életrajzi lexikon. (Celldömölk, 2005)
Tanár és tanítvány. Írások Gy. J. és Hajdú Péter tiszteletére. 2002–2007. Szerk. Fancsaly Éva. (Studia Linguistica. Bp.–Pécs, 2009).

Megjegyzések

Akadémiai székfoglaló előadást nem tartott!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője