Györgyi Kálmán
Györgyi Kálmán

2024. október 12. Szombat

Györgyi Kálmán

művészettörténész, rajzpedagógus

Névváltozatok

1884-ig Giergl

Születési adatok

1860. március 7.

Budapest

Halálozási adatok

1930. január 19.

Budapest

Temetési adatok

1930. január 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Györgyi Alajos (1821–1863) festőművész, Haliczky Amália (1836–1914). Testvére: Györgyi Géza (1851–1934) építész, ill. Györgyi Sándorné és Földessyné Györgyi Emma. Háromszor nősült. F: 1. Kriszt Laura. 2. Aschner Adél. 3. Gross Melanie (1863–1951). Fia: Györgyi Dénes (1886–1961) építész, Györgyi Géza, id. (1900–1975) orvos, Györgyi Kálmán (1894–1978) tisztviselő, leánya: Lindnerné Györgyi Margit (1887–1961) és Györgyi Laura (1888–1945). Unokái: Györgyi Géza, ifj. (1930–1973) fizikus, Györgyi Kálmán (1939–) jogász, Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök, ill. Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–) matematikus, Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus és Györgyi Teodóra (1947-) egészségpedagógus.

Iskola

Iparrajziskolai tanári okl. szerzett (1883).

Életút

A budapesti székesfővárosi iparrajziskola helyettes tanára (1882–1884), r. tanára, c. ig.-ja (1884–1903), az elemi iskolai rajzoktatás bp.-i szakfelügyelője (1903–1918). Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára (1904–1908), igazgatója (1908–1930). Magyar kir. kormányfőtanácsos (1924-től). Művészettörténészként elsősorban az egyetemes és a kortárs magyar iparművészet történetével foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi iskolai rajzoktatás megreformálása, jelentős szerepet játszott valamennyi rajztanítási terv előkészítésében és kidolgozásában (1906-tól). Javaslatára elsőként vehettek részt magyar elemi iskolások nemzetközi gyermekrajz-kiállításon (1903, Haarlem, Hollandia), ill. ezeket a rajzokat még ugyanebben az évben a bp.-i, városligeti Iparcsarnokban is bemutatták. Mint az Országos Magyar Iparművészeti Társulat titkára, majd főtitkára jelentős szerepet vállalt a millenniumi kiállítás iparművészeti részének megszervezésében, majd kezdeményezte a magyar iparművészet részvételét a párizsi (1900), a St. Louis-i (1904), a milánói (1906) és a torinói világkiállításokon (1911). Az általa tkp. több mint harminc éven át szerkesztett Magyar Iparművészet c. folyóirat, a korszak egyik legszínvonalasabb szakfolyóirata volt. Halála előtt jelentette meg Czakó Elemérrel közösen szerkesztett Magyaros ízlés (1929 karácsonya, 1930-as évmegjelöléssel!) c. bibliofil kiadványa szellemi hagyatékának tekinthető.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A síremlék Györgyi Dénes alkotása. A család történetéről Művészgenerációk a Györgyi-Giergl család három évszázada címmel a Budapesti Történeti Múzeumban rendeztek emlékkiállítást (2006. okt. 4.–2007. márc. 5.). A kiállítással egyidőben vált elérhetővé a család honlapja is: www.giergl.hu

Szerkesztés

A Mintalapok szerkesztője (1895-től), a Magyar Iparművészet főmunkatársa (1897–1911), szerkesztője (1911–1930). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Hírlapban (1892–1893), a Hazánkban (1893–1895), az Építő–Iparban (1895, 1910, 1912), a Magyar Iparban (1898, 1900–1901, 1907), a Vasárnapi Ujságban (1899), a Népművelésben (1908), a Rajzoktatásban (1909, 1917) és a Néptanítók Lapjában jelentek meg (1922).

Főbb művei

F. kiállítása: emlékkiállítása: Iparművészeti Múzeum (Budapest, 1934). F. m.: Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv. Szerk. Ráth Györggyel. (Bp., 1897)
Az iparművészet a párisi kiállításon. 1–3. (Magyar Iparművészet, 1900)
A világ iparművészete Párisban. 1900. Szerk. Fittler Kamillal. (Bp., 1900)
Iparművészeti dilettantizmus. (Magyar Iparművészet, 1904)
Az iparművészet a milánói kiállításon. (Magyar Iparművészet, 1906)
Jegyzetek a londoni rajzoktatási kongresszusról. (Rajzoktatás, 1908 és Népművelés. 1908)
Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról. (Magyar Iparművészet, 1909)
A svéd kiállítás tanulságai. (Magyar Iparművészet, 1910)
Példatár az alsófokú leányiskolák kézimunkatanításához. Szerk. (Bp., 1911)
Művészi kézimunkatanítás. (Magyar Iparművészet, 1918)
Az Osztrák– Magyar Iparművészeti Társulat, a Baross Szövetség és a Baross Gábor Kör országos iparművészeti és háziipari kiállításának emlékalbuma. Összeáll. (Bp., 1919)
A keleti vásár iparművészete. (Magyar Iparművészet, 1921)
A német iparművészet példaadása. Jegyzetek a müncheni Deutsche Gewerbeschauról. (Magyar Iparművészet, 1923)
Külföldi iparművészeti kiállítások. (Magyar Iparművészet, 1925)
Iparművészeti oktatásunk seregszemléje. – A népművészeti és az iparművészet kölcsönös hatásáról. (Magyar Iparművészet, 1928)
A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből. Összegyűjtötte Czakó Elemérrel. 132 fekete-fehér és 37 színes táblával. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványa. Bp., 1929).

Irodalom

Irod.: Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Czakó Elemér: Gy. K. emlékezete. (Magyar Iparművészet, 1930)
Lehel Ferenc: Gy. K. emlékére. (Nemzeti Művészet, 1934)
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Basics Beatrix és Györgyi Erzsébet. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője