Iskola

A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1933).

Életút

A Budapesti Helyi Érdekű Vasút (BHÉV), majd a villamos vasút (BSZKRT) osztálymérnöke, építésvezetője és statikusa (1933–1948: megszakítással). Az Állami Mélyépítési Tervező Iroda (ÁMTI) Gyorsvasúttervező Irodájának vezetője (1948–1951), a Földalatti Vasúttervező Vállalat (FÖVATERV), majd az Út-, Vasúttervező Vállalat (UVATERV) Metró Irodájának vezetője (1951–1958). A Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) igazgatója (1958–1974). Közlekedési, mélyépítési és vízépítési létesítmények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a budapesti metró építésének műszaki előkészítésében. Nevéhez fűződik – többek között – a budapesti HÉV Római fürdői állomása, a Moszkva téri (ma: Széll Kálmán tér) felüljáró, valamint a II. vh. utáni újjáépítés keretében a Gubacsi vasúti híd, a Kiskörei vízlépcső, a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer műszaki terveinek kidolgozása. A magyar vízügyi tervezés és építés területén is értékes tevékenységet fejtett ki. Meghatározó szerepet vállalt az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (= FAO) megbízásából a fejlődő országok számára készült vízügyi tervek megvalósításában és a fejlődő országokkal való műszaki-tudományos együttműködés elősegítésében is. Alapvető összefoglaló könyvet szerkesztett a vízügyi létesítményekre vonatkozó tervezési, építési, üzemi ismeretekről.

Emlékezet

Budapesten (Szemlőhegy, II. kerület Pusztaszeri út 23/a) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Közlekedéstudományi Egyesület alapító vezetőségi és választmányi tagja (1949-től).

Elismerés

Jáky József-emlékérem, METESZ Nagydíj (1974).

Szerkesztés

A Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés (1949–1951), a Közlekedéstudományi Szemle és a Mélyépítéstudományi Szemle felelős szerkesztője (1951–1974).