György István
György István

2024. december 8. Vasárnap

György István

építőmérnök

Születési adatok

1909. február 3.

Budapest

Halálozási adatok

1974. augusztus 25.

Budapest

Temetési adatok

1974. szeptember 2.

Budapest

Farkasrét


Iskola

A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1933).

Életút

A Budapesti Helyi Érdekű Vasút (BHÉV), majd a villamos vasút (BSZKRT) osztálymérnöke, építésvezetője és statikusa (1933–1948: megszakítással). Az Állami Mélyépítési Tervező Iroda (ÁMTI) Gyorsvasúttervező Irodájának vezetője (1948–1951), a Földalatti Vasúttervező Vállalat (FÖVATERV), majd az Út-, Vasúttervező Vállalat (UVATERV) Metró Irodájának vezetője (1951–1958). A Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) igazgatója (1958–1974). Közlekedési, mélyépítési és vízépítési létesítmények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a budapesti metró építésének műszaki előkészítésében. Nevéhez fűződik – többek között – a budapesti HÉV Római fürdői állomása, a Moszkva téri (ma: Széll Kálmán tér) felüljáró, valamint a II. vh. utáni újjáépítés keretében a Gubacsi vasúti híd, a Kiskörei vízlépcső, a Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer műszaki terveinek kidolgozása. A magyar vízügyi tervezés és építés területén is értékes tevékenységet fejtett ki. Meghatározó szerepet vállalt az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (= FAO) megbízásából a fejlődő országok számára készült vízügyi tervek megvalósításában és a fejlődő országokkal való műszaki-tudományos együttműködés elősegítésében is. Alapvető összefoglaló könyvet szerkesztett a vízügyi létesítményekre vonatkozó tervezési, építési, üzemi ismeretekről.

Emlékezet

Budapesten (Szemlőhegy, II. kerület Pusztaszeri út 23/a) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Közlekedéstudományi Egyesület alapító vezetőségi és választmányi tagja (1949-től).

Elismerés

Jáky József-emlékérem, METESZ Nagydíj (1974).

Szerkesztés

A Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés (1949–1951), a Közlekedéstudományi Szemle és a Mélyépítéstudományi Szemle felelős szerkesztője (1951–1974).

Főbb művei

F. m.: A Minisztertanács határozata a földalatti gyorsvasút építéséről. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
A budapesti földalatti vasút. (Természet és Technika, 1950)
Utazás a föld alatt. A moszkvai metró. – A budapesti földalatti gyorsvasút. Rákos Ferenccel. (Bp., 1951)
Válogatott fejezetek a földalatti vasútépítés – bányászati mélyépítés – köréből. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1952–1953)
A vízügyi tervezés időszerű kérdései. (Hidrológiai Közlöny, 1966)
20 éves az állami tervezés. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1969)
Planning Regional Water Works in Hungary. (Hungarian Heavy Industries, 1970)
A vízügyi tervezés szerepe a fejlődő országokban. (Létesítmények építése, üzembe helyezése és üzemeltetése a fejlődő országokban. Szerk. Jakab György, Kovács György és Nedelykov Mihály. Bp., 1971)
A Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszer tervezési munkái. (Hidrológiai Közlöny, 1972)
A műszaki tervezés helye és szerepe a vízgazdálkodásban. (Hidrológiai Közlöny, 1974)
Vízügyi létesítmények kézikönyve. Tervezés, építés, üzem. Szerk. Többekkel. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. aug. 30.)
Gy. I. (Közlekedéstudományi Szemle, 1974)
Gy. I. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1974)
Gy. I. (Vízgazdálkodás, 1974).

Megjegyzések

Gulyás: művei összekeverve György István (1901–1955) mélyépítő-ipari gépészmérnök műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője