György Ernő
György Ernő

2024. december 4. Szerda

György Ernő

jogász

Névváltozatok

1905-ig Grósz

Születési adatok

1888. április 13.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1977. október 14.

Budapest


Család

Sz: Grósz Menyhért dr., Popper Adél.

Iskola

Nagyváradon éretts. (1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1909), Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett (1912), a gazdasági jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1946). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1957), doktora (1972).

Életút

Nagyváradon ügyvéd (1912–1914), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az összeomlás után a Közélelmezési Minisztérium jogi előadója (1918–1919), a Tanácsköztársaság alatt a Közellátási Népbiztosság osztályvezetője (1919). Budapesten ügyvéd (1919–1926), a kereskedelmi és ipari fizetésképtelenségek lebonyolítására alakult Országos Hitelvédő Egylet igazgató- jogtanácsosa (1926–1944). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE ÁJTK magántanára (1946–1950), a JATE ÁJTK c. egy. tanára (1970–1977). A II. vh. után Budapesten ügyvéd (1945–1948), a Közületi Egyeztető Döntőbizottság alapító elnöke (1948–1950), a Legfelsőbb Bíróság Központi Járásbíróságának bírója (1950–1953), az Áfor Ásványolajforgalmi Vállalat (1953–1957), a Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat jogtanácsosa (1957–1970). Gazdasági és hiteljoggal, a hitel biztosítékainak jogi vonatkozásaival foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a II. vh. utáni külkereskedelmi szerződések jogi hátterének kidolgozásában, a gazdasági verseny új jogi szabályozásának rendezésében. Számos népszerű gazdasági és jogi könyvet írt. A két vh. között rendkívül termékeny szerző volt, a polgári jog különböző vonatkozásaiból (pl. kereskedelmi és hiteljog stb.) több mint száz publikációja ismert (nagy részük önállóan vagy/és különlenyomatban is megjelent.

Elismertség

A Magyar Jogász Szövetség és a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület vezetőségi tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1968). A Magyar Jogász Szövetség Pályadíja (Népi demokratikus jogunk a bírói gyakorlatban megnyilvánuló fejlődése c. dolgozatáért, 1953), Iparjogvédelmi Emlékérem (1970).

Szerkesztés

A Hitelvédelem, az Országos Hitelvédő Egylet folyóiratának szerkesztője (1926-tól).

Főbb művei

F. m.: A könyvkövetelések leszámítolása. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
A járadékok árfolyamcsökkentésének mérlegbeállítása. (Pénzintézeti Szemle, 1910)
A szabadalmi perek költségeinek végrehajthatósága. (Ipari Jogvédelem, 1911)
Nagyvárad város lakbérleti szabályrendeletének magyarázata. Összeáll. (Nagyvárad, 1913)
Magántisztviselők felmondása és végkielégítése. (Bp., 1919)
Hogyan kell az adóvallomásokat kitölteni? (Bp., 1921)
Adózás, egyéni cég vagy részvénytársaság? Az adózási szempont. Az egyéni cég átalakulása részvénytársasággá. Bodroghy Józseffel. (Az OMKE Könyvtára. Bp., 1921)
A tudományos munka jogi védelme. (Jogtudományi Közlöny, 1925)
A case method. (Polgári Jog, 1925)
A német ingatlanjog. (Polgári Jog, 1926)
Részvényjogunk reformja és az angol–amerikai részvényjog. – Az alkalmazotti fizetések lefoglalásának kérdéséhez. (Polgári Jog, 1927)
Köztartozások és hitelvédelem. (Bp., 1927)
Kezesség. (Bp., 1927)
A fizetésképtelenségi válság. (Bp., 1928)
Hitelvédelmi szempontok és az okirati illetékek reformja. (Illetékügyi Közlöny, 1928)
Biztosítékszerzés a kereskedelmi forgalomban. Bizomány, tulajdonjog-fenntartás és zálog. (Bp., 1928)
A követelések engedményezése és leszámítolása. (Bp., 1928)
A kényszerességi likvidáció. (Polgári Jog, 1929)
Az építőipar hitelvédelmi problémái. (Bp., 1929)
Neue Weg des Insolvenzrechtes. (Wien, 1930)
A válságjog kialakulása. (Jogtudományi Közlöny, 1932)
Az infláció mérlege. (Közgazdasági Könyvtár. Bp., 1932)
Újabb fejezetek a válságjog köréből. (Bp., 1934)
A nemzetközi fizetésképtelenségi jog problémái. (Bp., 1934)
Újabb fejezetek a válságjog köréből. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1934)
A hitelélet reformproblémái. (Bp., 1935)
Tíz év fizetésképtelenségének tanulságai. (Bp., 1936)
Irányított gazdálkodás, állami beavatkozás és a jogrendszer elváltozásai. (Bp., 1937)
A mezőgazdasági hitelválság tanulságai. (Közgazdasági Szemle, 1937)
Jog és valóság. (Szladits- emlékkönyv. Bp., 1938)
A nemzeti jövedelemszámítás és adóstatisztika problémái. (Bp., 1938)
A mezőgazdasági magánegyességi eljárás irányelvei. (Bp., 1939)
A gazdasági őrségváltás mérlege. (Bp., 1945)
A hitel biztosítékai. Kezesség, zálogjog ingó dolgon, biztosítás, engedmény. (A TÉBE Könyvtára. Bp., 1946
2. bőv. és átd. kiad. 1947)
Svájci jogszabályok az elhurcolt javak visszaszolgáltatása tekintetében. (Jogtudományi Közlöny, 1946)
A békeszerződés és a nemzetközi magánjog elvi változásai. (Bp., 1947)
Előreteljesítés és gazdasági lehetetlenülés. (Jogtudományi Közlöny, 1947)
Rossz üzlet a fasizmus. (Bp., 1948)
A gazdaságjog szerkezeti változásai. (Bp., 1948)
A nemzeti vállalatok megnyitó mérlegének jogi vonatkozásai. (Bp., 1948)
A tiltott ügylet joghatásai. – Tanács-Magyarország gazdasági vonatkozású rendelkezései. (Jogtudományi Közlöny, 1950)
A társadalmi rend változásának hatása a fennálló kötelmekre. – Magyar devizajog. (Jogtudományi Közlöny, 1951)
A szocialista szervezetek jog- és perképessége. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
A garanciaszerződés. (Jogi problémák a nemzetközi kereskedelemben. Tanulmányok. II. Bp., 1957)
A szerződések jogi szabályozásának átalakulása a magyar jogrendszerben. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1957)
A kezesség. – A garanciaszerződés. (Fizetési forgalom a nemzetközi kereskedelemben. Bp., 1959)
Kárveszélyviselési problémák a vételi szerződés körében. (A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémái. Tanulmányok. Bp., 1963)
A békés egymás mellett élés elvének jogi követelményei a gazdasági kapcsolatok körében. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
Külkereskedelmi vonatkozású tervszerződések. Katona Péterrel, Ujlaki Lászlóval. (Bp., 1963)
A vállalati együttműködés újabb követelményei. – A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok jogi problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1964)
Új szerződésformák a tervszerződések területén. (A tervszerződések kérdései. Bp., 1965)
A tervszerződéseket érintő új szabályozások a szocialista országokban. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
A gazdasági verseny jogi szabályozásának nemzetközi magánjogi és összehasonlító jogi vonatkozásai. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
Kereskedelmi társasági jog. (Bp., 1969)
A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elvi állásfoglalásainak felülvizsgálata. (Jogtudományi Közlöny, 1970)
A versenyjog és az iparjogvédelem kapcsolódásai. (Jogtudományi Közlöny, 1971)
A piaci magatartás és a gazdasági verseny jogi kérdései. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1971)
Az Európai Gazdasági Közösségnek a monopolhelyzetet érintő versenyszabályozási rendszere. (Külgazdaság, 1972)
A gazdasági verseny külkereskedelmi vonatkozásai. (Bp., 1973)
A vállalati magatartásnak, gazdasági versenynek a dolgozókkal kapcsolatos vonatkozásai. (Jogtudományi Közlöny, 1973)
A jogsértő piaci magatartás, a tisztességtelen gazdasági haszon gazdasági szankciói. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
A propaganda és a termékjelölés jogi vonatkozásai a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tükrében. (Külgazdaság, 1976)
A gazdasági verseny jogi kérdései. (Bp., 1976)
A monopol vállalati helyzetet érintő szabályozások nemzetközi vonatkozásai. (Külgazdaság, 1977).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. okt. 19.)
Simon Gyula: Megemlékezés Gy. E.-ről. (Magyar Jog, 1978)
Ujlaki László: Gy. E. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
V[ida] S[ándor]: In memoriam Gy. E. (Iparjogvédelmi Egyesület Közlönye, 1978)
Ujlaki László: Gy. E. centenáriuma. (Jogtudományi Közlöny, 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője