Győrffy Lajos
Győrffy Lajos

2024. december 6. Péntek

Győrffy Lajos

történész, muzeológus, etnográfus

Születési adatok

1897. július 15.

Túrkeve, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1986. március 19.

Budapest


Iskola

A bp.-i Keleti Akadémián tanult, az I. vh.-ban az orosz fronton szolgált, hadifogságba került. Hazatérése után befejezte tanulmányait a Keleti Akadémián és a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1920), ill. a II. vh. után, ún. szabad bölcsészként a Szegedi Tudományegyetemen történelem–földrajz és orosz nyelv és irodalom szakos tanári okl. szerzett (1951).

Életút

A Magyar Hajó- és Tengerhajózási Társaság munkatársa (1920–1927), majd hazaköltözött Túrkevére (1927). A túrkevei gimnázium és helyi elemi, ill. általános iskolák tanára (1927–1966: megszakításokkal). A túrkevei városházán árvaszéki ülnök és főjegyző (1927–1944); közben, a II. vh. idején Szamosújvár (1942) és Dés polgármestere (1944). A túrkevei Finta Múzeum igazgatója (1956– 1978).

Baráti szálak és fogadott rokonság fűzte Györffy Istvánhoz, akinek biztatására kezdett el nyelveket tanulni, és néprajzi, ill. helytörténeti kérdésekkel foglalkozni. Tudományos pályafutásának kezdetén a túrkevei városi jegyzőkönyveket tanulmányozta, majd lefordította a Györffy István által rendelkezésére bocsátott török adóösszeírást (ez volt az első török defterfordítás; megjelent a szolnoki múzeum gondozásában, 1956-ban). Jelentős eredményeket ért el a kun nyelv szöveg- és szórványemlékeinek felkutatása és összegyűjtése terén, megtalálta és közölte a Kun Miatyánk kevi változatát. Vizsgálta, gyűjtötte és megkezdte a rendszeres feldolgozását továbbá a Nagykunság és a Kiskunság, elsősorban Túrkeve és környéke történeti és művelődéstörténeti emlékeinek.

Muzeológusként kapcsolatba lépett az USA-ban élő Finta Sándor túrkevei szobrászművésszel. Kezdeményezte és szorgalmazta a Finta család tulajdonában lévő műalkotások megszerzését, majd nevéhez fűződik a Finta-hagyatékból a túrkevei múzeum képzőművészeti gyűjteményének megalapítása, nyilvántartásba vétele és feldolgozása. Az ő javaslatára vette fel a helyi múzeum a Finta Múzeum nevet (1967. ápr. 23-án).

Emlékezet

Túrkevén (élete utolsó éveiben Budapesten) élt és tevékenykedett, a túrkevei Vénkerti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Móra Ferenc-emlékérem (1976), Pro Urbe Túrkeve (1977), Túrkeve díszpolgára (1979).

Főbb művei

F. m.: A Kunmiatyánkról. (Népünk és nyelvünk, 1931)
Adatok az Alföld törökkori településrendszeréhez. Az 1571-es török defter fordítása. Kihajtható térképmelléklettel. (Túrkeve, 1931
Jászkunsági füzetek. 4. 2. kiad. Szolnok, 1956)
Nagy-ínség, az 1863-as rettenetes esztendő. (Túrkeve, 1932)
Túrkeve népessége a török világban. (Túrkeve, 1935)
Vincze István jószágainak inventáriuma. (Ethnographia–Népélet, 1938)
Túrkeve története 1945-ig. Dankó Imre kéziratos tanulmányának felhasználásával összeáll. Veress Évával. Ill. Csikós Tóth András. 2 térképpel. (Túrkeve, 1956)
Adatok az Alföld török-kori településtörténetéhez. (Szolnok, 1956)
A túrkevei dénárok. (Jászkunság, 1959 és Dolgozatok a Szolnoki Múzeum gyűjtőterületéről. 9. Szolnok, 1959)
A női munka a régi arató- és cséplőbandákban. (Néprajzi Közlemények, 1959)
Adatok a dévaványai juhbehajtáshoz. (Jászkunság, 1960)
Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának tízedik évfordulójára. Szerk. Az előszót Sz. Kovács József írta. (Túrkeve, 1961)
Nagykunsági házoromdíszek. (Ethnographia, 1967 és Művészet, 1975)
Túrkeve nevének eredetéről. (Jászkunság, 1968)
Beszélő cédula. (Jászkunság, 1969)
Kútásás. (Jászkunság, 1970)
Feliratos butellák. (Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1971)
Adatok az Alföld törökkori településrendszeréhez. Az 1571-es török defter fordítása. Hasonmás kiad. (Szolnok, 1972)
A Finta művésztestvérek élete és munkássága. Egri Máriával. (Szolnok, 1973)
A Nagykunság települési hálózata a török alatt. (Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. Szerk. Hoffer Tamás, Kaposvári Gyula, Kisbán Eszter. Szolnok, 1974)
Barta Miska, a kapcabetyár. (Kevi Kör, 1975)
A „rettenetes esztendő”, az 1863. évi „nagyínség” emlékezete. (Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve, 1978)
Emlékezés Györffy Istvánra. (A magyar nép tudósa. Gy. I.-emlékülés. Karcag, 1974. dec. 10. Karcag, 1980)
A Túrkevei Finta Múzeum története 1971–1981. (Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának harmincadik évfordulójára. Szerk. is. Túrkeve, 1981)
Gy. L. összegyűjtött írásai. (Túrkevei emlékkönyv. Túrkeve, 2001).

Irodalom

Irod.: Szabó László: Gy. L. (Néprajzi Hírek, 1986)
Kaposvári Gyula: Búcsúszavak Gy. L. sírjánál. (Múzeumi Levelek, 1986)
Kaposvári Gyula: Gy. L. múzeumigazgató történeti munkásságáról. (Túrkevei tanulmányok. Szolnok, 1976)
Pálréti Ágoston: A „Hatkunság” tudósa. Gy. L. emlékezete. (Jászkunság, 1986)
Kaposvári Gyula: Gy. L. tevékenysége és a kun miatyánk. 1–2. (Túrkeve [folyóirat], 1991)
Örsi Julianna: Utolsó beszélgetésem Gy. L.-sal. (Túrkevei emlékkönyv. Túrkeve, 1991)
Túrkeve kislexikona. Írta és összeáll. Talpalló Piroska. (Túrkeve, 1995)
Gy. L. és Györffy István kapcsolata. (Túrkevei emlékkönyv. Túrkeve, 2001)
Örsi Julianna: Gy. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője