Győrffy Iván
Győrffy Iván

2024. október 8. Kedd

Győrffy Iván, csíkcsatószegi

pedagógus

Születési adatok

1830. december 28.

Mezőmócs, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1883. június 16.

Esztergom

Temetési adatok

1883. június 18.


Család

F: Jordáky Róza. Fia: Győrffy Lajos (1856–1904) pedagógus, tanítóképző-intézeti tanár, Győrffy János, Győrffy István; leánya: Gerlei Szeverinné Győrffy Róza.

Iskola

Középiskoláit Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Nagyszebenben és Kolozsvárott végezte, Nagyszebenben ún. elemi főtanítói vizsgát tett (1850).

Életút

A forradalom és szabadságharc idején az Ormai-féle vadászzászlóaljban szolgált (1848–1849), a világosi fegyverletétel után a Székelyföldre menekült. Sepsiszentivánban katolikus kántortanító (1849–1852), Gyulafehérvárott a püspöki székesegyház karvezetője (1852–1859). Kézdiszentléleken kántortanító (1859–1860), Erzsébetvárosban (1860–1862), Zentán tanító (1862–1867). Esztergomban a prímási gyakorlóiskola főtanára (prímási főtanító, 1867–1883).

A Kemény Zsigmond Társaság tagja (r.: 1876).

Pedagógusként számos népszerű néptankönyvet, vallásos művet és hittankönyvet írt és szerkesztett. Tankönyvei a 19. sz. végén igen nagy példányban, évről-évre megjelentek, és évtizedekig használatban voltak (volt olyan műve, amely több mint 40 kiadást is megért!). A székesfehérvári országos kiállításon tankönyvei és tanszerei bronzérmet nyertek (1879). Szakíróként több írásában foglalkozott az erkölcsi nevelés és a hit- és vallástan oktatásának kérdéseivel. Gyűjtötte a diákanekdotákat, köszöntőket, szójátékokat; könyvekben is többször kiadott tréfás diákversei, adomái a korabeli iskolai élet igen értékes dokumentumai.

Emlékezet

Esztergomban élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a szentgyörgymezői sírkertben nyugszik. A városban 4000 kötetes népkönyvtárat létesített, amelynek összeállította és kiadta a katalógusát is. Székely–magyar nyelvészeti gyűjteményét özvegyétől az MTA vásárolta meg, ma is a Kézirattárban őrzik.

Szerkesztés

Pedagógiai tárgyú írásai – többek között – a Katholikus Néplapban (1862–1864), a Tanodai Lapokban (1866–1868), a gyulafehérvári Egyházi és Iskolai Hetilapban (1867), az Esztergomi Közlönyben (1868), az Autonomiában (1869), a Néptanítók Lapjában (1869–1870), a Néptanodában (1871), a Hargitában (1872), a szatmári Népiskolában (1872–1875), az Esztergom és Vidékében (1876), a Magyar Koronában jelentek meg (1878). Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa.

Főbb művei

F. m.: A katholikus ifjúság valláserkölcsi neveltetéséhez. (Katholikus Néplap, 1864)
Két humoros színezetű toaszt. (Szeged, 1864)
Mennyei manna. Ima és énekes könyv. (Szeged, 1866
2. kiad. Pest, 1872
3. kiad. Bp., 1883)
Egy szerény indítvány: alakítsunk hazánk növendék ifjúsága százezrei számából és számára egy Szent Imre Társulatot! (Szeged, 1867)
Könyvjegyzék Gy. I. nyilvános kölcsönkönyvtárából Zentán. (Szeged, 1867
2. bőv. kiad. Szeged, 1881)
Ötven magyar népdal és dallam. Szini Károly nyomán a magyar ifjúság számára írta. (Pest, 1871)
A katholikus hitvallástan kézikönyve. Középtanodák, képezdék sat. számára. Zenner Nándor után németből magyarítva. (Pest, 1872
2. kiad. Bp., 1875)
Kis mennyei manna. Katholikus ima- és énekkönyvecske. Szeged. 1866. (3. kiad. Bp., 1878)
Népiskolai olvasó- és tankönyv. Magyar katholikus elemi és néptanodák felsőbb osztályainak… használatára, számos képpel. (Pest, 1870
2. kiad. Bp., 1874)
Tréfás versek. Humorgyöngyök gyönyörködtető gyűjteménye. (Pest, 1872
Anthologia. Kis Nemzeti Múzeum 20. 2. kiad. Bp., 1886)
Garaboncziás diák. Iskolás adomák, diákos ötletek… Közel ezeregy élcz. (Bp., 1878)
Földrajzi könyvecske népiskolai növendékek használatára. (Esztergom, 1878
30. kiad. Esztergom, 1895
33. kiad. 1900
45. jav. kiad. 1922)
Magyarország története rövid kivonatban. (Esztergom, 1878
22. kiad. Esztergom, 1895
26. kiad. 1900)
Természetrajz kézi könyvűl népiskolai növendékek használatára. (Esztergom, 1878
19. kiad. Esztergom, 1895
23. kiad. 1899)
Természettan népiskolai növendékek használatára. (Esztergom, 1879
7. kiad. Esztergom, 1895
8. kiad. 1899)
Hat humoros toaszt. (Esztergom, 1880
Mulattató Zsebkönyvtár 4. 3. kiad. Esztergom, 1885)
Szellemi sziporkák. Eredeti élczek, ötletek, szellemes szójátékok, adomák, kedélyes gratulatiók és felköszöntések gyűjteménye János deák irodalmi hagyatékából. (Esztergom, 1890).

Irodalom

Irod.: Gy. I. (Vasárnapi Ujság, 1883)
Samu József: Gy. I. (Paedagogiai Plutarch. II. köt. Pozsony, 1887)
Bertalan Vilmos: Gy. I. (Népnevelő, 1903).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője