Györe János
Györe János

2022. július 6. Szerda

Györe János

irodalomtörténész, muzeológus

Születési adatok

1879. október 26.

Abony, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1957.

Nagykőrös


Család

Sz: Györe Mózes (1856–1944), Fazekas Erzsébet (1856–) birtokosok.

Iskola

Középiskoláit Kiskunhalason és Nagykőrösön végezte, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1903) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

A máramarosszigeti református líceum, jogakadémia és főgimnázium r. tanára (1903–1916), a nagykőrösi református gimnázium r. tanára, majd igazgatója (1916–1938), c. igazgatóként nyugdíjazták (1938). 19. sz.-i magyar irodalommal, elsősorban Abonyi Lajos és Arany János munkásságával, ill. Nagykőrös és Abony irodalmi emlékeivel foglalkozott. Kezdeményezésére a nagykőrösi református gimnáziumban létrehozták az Arany János-emlékszobát (1910), ahol bemutatták, az elsősorban Györe János által összegyűjtött Arany-versek kéziratait, a költő dolgozatjavításait, ill. a család által adományozott néhány használati tárgyat (pl. Arany pipáját és íróasztalát). Jóllehet az emlékszoba nem működött múzeumként, mégis igen jelentős szerepet játszott az Arany-kultusz terjesztésében és az életmű jobb megismertetésében.

Szerkesztés

Néhány írása az Abony c. lapban (1901 és 1907), a máramarosszigeti Nevelés c. folyóiratban (1906, 1908, 1911) és a Vasárnapi Ujságban (1909); forrásközlései az Irodalomtörténeti Közleményekben jelentek meg (1904–1907).

Főbb művei

F. m.: Arany János két levele Abonyi Lajoshoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1904)
Adatok A. L. életéhez. – A. L. levele Szász Károlyhoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
Abonyi önéletírása. – Abonyi pályája. (Máramarosszigeti Református Főgimnázium értesítője, 1913
önállóan: Máramarossziget, 1913).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője