Család

Sz: Gyöngyössy István (1877–1956) jogász, megyei alügyész, Lucz Sarolta (1883–1972). Kétszer nősült. F: 1. 1941–1956: Krisztinkovich Mária. Elvált. Leánya: Gyöngyössy Mária (1949–). 2. 1959-től Szentkláray Olga (1931–) pedagógus, kandidátus, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezető főisk. tanára. Fia: Gyöngyössy István (1960–); leánya: Gyöngyössy Eszter (1962–).

Iskola

A nagyváradi állami líceumban éretts. (1928), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1932), ügyvédi-bírói vizsgát tett (1937), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1973), doktora (1982).

Életút

Az Egyesült Izzó tisztviselője, majd cégvezető igazgatója (1932–1945). A Külügyminisztérium főelőadója (1945–1946), a bukaresti magyar külképviselet vezetője (1946–1948), a Gazdaságpolitikai, majd a Protokoll Főosztály vezetője (1948–1949). Koholt vádakkal letartóztatták (1949. szept. 30.), bebörtönözték (1949–1954; rehabilitálták: 1954. nov.). A Központi Döntőbizottság döntőbírája (1955–1956), a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat igazgatója (1956–1962), a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1962–1967). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója (1967), az MNB párizsi képviselője (1967–1973), igazgatója (1973–1977), nyugdíjas elnöki tanácsadója (1977–1978), a Banco di Sicilia budapesti képviseletének tanácsadója (1978-tól). Az MKKE, ill. az MKKE Közgazdasági Továbbképző és a Külkereskedelmi Vezetőképző Intézete előadó tanára (1974-től) és a Pénzügykutatási Intézet tud. tanácsadója (1977-től). Első írásai az Új Magyar Földben és a Válaszban megjelent szociográfiák volt. Kutatóként a külkereskedelmi monopólium, a gazdaságirányítási reform, a nemzetközi szerződéskötési gyakorlat és a tőkés nemzetközi pénzrendszer kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a nyugat-európai valutarendszer, elsősorban az euródeviza-piac fejlődési törvényszerűségeinek vizsgálata terén. Az Európai Gazdasági Bizottság felkérésére szakvéleményt készített a kelet–nyugati kereskedelem helyzetéről, akadályairól és azok kiküszöbölésének módjairól (1969-ben). Az 1970-es években jelentős szerepet játszott Magyarországnak a nemzetközi pénzügyi rendszerekbe való bekapcsolódásába.

Emlékezet

Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Szendi utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Visszaemlékezéseit az 1956-os Intézet életútinterjúi között őrzik.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany), Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).