Gyöngyössy István
Gyöngyössy István

2024. december 7. Szombat

Gyöngyössy István

közgazdász, jogász

Születési adatok

1910. április 19.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1994. április 3.

Budapest


Család

Sz: Gyöngyössy István (1877–1956) jogász, megyei alügyész, Lucz Sarolta (1883–1972). Kétszer nősült. F: 1. 1941–1956: Krisztinkovich Mária. Elvált. Leánya: Gyöngyössy Mária (1949–). 2. 1959-től Szentkláray Olga (1931–) pedagógus, kandidátus, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tanszékvezető főisk. tanára. Fia: Gyöngyössy István (1960–); leánya: Gyöngyössy Eszter (1962–).

Iskola

A nagyváradi állami líceumban éretts. (1928), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1932), ügyvédi-bírói vizsgát tett (1937), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1973), doktora (1982).

Életút

Az Egyesült Izzó tisztviselője, majd cégvezető igazgatója (1932–1945). A Külügyminisztérium főelőadója (1945–1946), a bukaresti magyar külképviselet vezetője (1946–1948), a Gazdaságpolitikai, majd a Protokoll Főosztály vezetője (1948–1949). Koholt vádakkal letartóztatták (1949. szept. 30.), bebörtönözték (1949–1954; rehabilitálták: 1954. nov.). A Központi Döntőbizottság döntőbírája (1955–1956), a Ferunion Külkereskedelmi Vállalat igazgatója (1956–1962), a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója (1962–1967). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki tanácsadója (1967), az MNB párizsi képviselője (1967–1973), igazgatója (1973–1977), nyugdíjas elnöki tanácsadója (1977–1978), a Banco di Sicilia budapesti képviseletének tanácsadója (1978-tól). Az MKKE, ill. az MKKE Közgazdasági Továbbképző és a Külkereskedelmi Vezetőképző Intézete előadó tanára (1974-től) és a Pénzügykutatási Intézet tud. tanácsadója (1977-től). Első írásai az Új Magyar Földben és a Válaszban megjelent szociográfiák volt. Kutatóként a külkereskedelmi monopólium, a gazdaságirányítási reform, a nemzetközi szerződéskötési gyakorlat és a tőkés nemzetközi pénzrendszer kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a nyugat-európai valutarendszer, elsősorban az euródeviza-piac fejlődési törvényszerűségeinek vizsgálata terén. Az Európai Gazdasági Bizottság felkérésére szakvéleményt készített a kelet–nyugati kereskedelem helyzetéről, akadályairól és azok kiküszöbölésének módjairól (1969-ben). Az 1970-es években jelentős szerepet játszott Magyarországnak a nemzetközi pénzügyi rendszerekbe való bekapcsolódásába.

Emlékezet

Budapesten (Németvölgy, XII. kerület Szendi utca 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Visszaemlékezéseit az 1956-os Intézet életútinterjúi között őrzik.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany), Magyar Népköztársasági Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Főbb művei

F. m.: Komplett berendezések exportja az új mechanizmusban. (Külkereskedelem, 1967)
A pénzpiacok és a tőkés nemzetközi pénzrendszer átalakulása. (Gazdaság, 1970)
La système bancaire en Hongrie. (Banque, 1971)
A nemzetközi pénzmozgások hatása az érintett országok fizetési mérlegére és belső liquiditására. Kand. értek. is. (Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Főosztály Közleményei. 46. Bp., 1974)
A nemzetközi pénzmozgások és a valutaválság. (Bp., 1975
International Money Flows and Currency Crisis. Angol bőv. kiad. The Hague–Boston–Lancaster, 1984)
Az IMF szerepe a nemzetközi valutáris kapcsolatokban. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1978)
Határozatok a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén. (Pénzügyi Szemle, 1979)
A monetáris integráció problémái az Európai Gazdasági Közösségben. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1979)
Dollárbő jegybanki tartalékok és az IMF dollárhelyettesítő elgondolásai. (Pénzügyi Szemle, 1980)
A nemzetközi tőkés pénzrendszer és működésének problémái. (A Magyar Kereskedelmi Bank kiadványai. Bp., 1980)
Az EGK európai monetáris rendszere. (A Pénzügykutatási Intézet tanulmányai. Bp., 1981)
Az IMF lassú átalakulása. (Pénzügyi Szemle, 1981)
A mai nemzetközi pénzrendszer kialakulása, működése és perspektívái. Doktori értek. (Bp., 1981)
A mai nemzetközi pénzrendszer működése. (Bp., 1982)
Az EMS és az ECU jövője. (Pénzügyi Szemle, 1987)
kéziratban: Exposé sur l’État du Commerce Intra-Européen sur les obstacles qui l’entravent et sur la possibilité de les surmonter. (Genf, 1969).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. ápr. 9.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője