Család

Kikeresztelkedett zsidó értelmiségi családból származott: nagyapja és két nagybátyja orvos, apja jogász volt. Sz: Gyömrei Bertalan (1859?–1920) jogász, ügyvéd, Áldor Sarolta. F: Antal Irén [Risette] (1902–1956). Nevelt fia: Jónás Pál dr.

Iskola

A Miskolci Református Főgimnáziumban éretts. (1910), a Lipcsei Egyetemen bölcsészdoktori okl. (1914), a gazdaságtörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1947), a történelemtudományok kandidátusa (1955).

Életút

A Huszadik Század c. folyóirat munkatársa (1915–1918), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segédfogalmazója (1916–1919), fogalmazója (1919–1920); közben a Tanácsköztársaság alatt az ún. Marx Fordító Bizottság tagja (1919), a Közlekedési Osztály vezetője (1920–1942). A Világ c. radikális folyóirat belső munkatársa (1924–1926). A II. vh. után az újjászervezett Budapesti Belkereskedelmi Igazgatóság főtitkárhelyettese (1945–1949). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE ÁJTK magántanára (1947–1950). Az FKgP tagja, a pártharcok idején az Oltványi–Ortutay-csoporthoz csatlakozott. Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának tagja (1945–1949), a Várostörténeti Bizottság alapító tagja (1949-től). Szabó Ervin hívására került a Huszadik Század c. folyóirathoz, ahol elsősorban könyvismertetéseket és kisebb cikkeket közölt (1916–1918), majd a Tanácsköztársaság idején, mint a Marx Fordító Bizottság tagja A tőke több fejezetét fordította le magyar nyelvre. A két vh. között érdeklődése a gazdaságtörténet, elsősorban a magyarországi gazdaságtörténet-írás története felé fordult. Írásaiban kora szellemtörténetét támadta, több, híres vitát folytatott Iványi-Grünwald Bélával és Frey Andrással. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából Vértesy Miklóssal összeállította Baross Gábor életrajzát, amelynek lényege az volt, hogy Baross Gábor mindig következetesen védte a magyar érdekeket, elsősorban a német igényekkel szemben. Kötete megjelentetése után szélsőjobboldali lapok szervezett támadássorozatot indítottak ellene. A II. vh. után vezető szerepet játszott a főváros történetére vonatkozó kutatások megindításában és szervezésében. Feldolgozta Budapest középkori gazdaságtörténetét, valamint Kossuth Lajos Magyar Kereskedelmi Társaságának történetét.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Háborús gazdasági füzetek társszerkesztője (Székely Artúrral, 1914?–1918).