Gyetvai János
Gyetvai János

2022. január 17. Hétfő

Gyetvai János

író, újságíró, politikus

Születési adatok

1889. április 8.

Szentlőrinckáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1967. május 14.

Budapest


Család

Agrárproletár-család tizenkettedik gyermekeként született.

Iskola

A bp.-i tudományegyetem magyar–történelem szakon tanult, majd jogtudományi doktori okl. szerzett (1912).

Életút

Egyetemi tanulmányai idején a Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa (1910-es évek), a Népszava belső munkatársa (1912– 1919), egyúttal a bp.-i felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára (1917–1919). A Tanácsköztársaság alatt sajtófőnök, a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának tagja és a Magyar Vörös Hadsereg hivatalos lapjának, a Vörös Katonának főszerkesztője (1919). A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe emigrált (1919–1920), rövid ideig Kassán élt, ahol a Kassai Munkás szerkesztője (1920). A szerb megszállás alatt lévő Pécsett a Munkás c. lap egyik szerkesztője (1920–1921), majd ismét Bécsben telepedett le (1921–1922). Berlinben élt, ahol a Chronik des Faschismus c. antifasiszta lap szerkesztője és a Deutsch– Russische Telegrafen Agentur hírügynökség munkatársa (1922–1924). Az USA-ba emigrált (1924), ahol jelentős szerepet játszott az amerikai szocialista és kommunista mozgalmakban, mint az Új Előre, a Magyar Világ és a Magyar Jövő c. lapok szerkesztője (1924–1946). A II. vh. után hazatért, az MKP, ill. az MDP tagja. Pécsett főispán (1946–1949), Magyarország ankarai követe (1949–1950), a Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, ill. a Heti Műsor. a Színház és Mozi mellékletének szerkesztője (1950–1956). A Galilei Kör tagja. Íróként a magyar szocialista irodalom egyik úttörője. Műveiben a munkásmozgalom harcosainak állít emléket, a fehérterrorról, a fasizmus elleni harcról, ill. a két világháború közötti korszak történetéről írt. Emigrációjában kezdett el intenzívebben szépirodalommal foglalkozni, ezért első regényeit német nyelven írta. Legismertebb műve a Válságos éjszaka (németül: Eine Nacht, 1924; magyarul 1961-ben jelent meg). A regény egyetlen éjszakának, a Tanácsköztársaság alatt történt esemény, az ún. monitorlázadás éjszakájának története. A szenvedélyes hangú regény a forradalom és az ellenforradalom országos méretű összecsapásának drámai ábrázolása. Emigrációjából hazatérve elsősorban önéletrajzi írásokat, visszaemlékezéseket és útirajzokat közölt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temető Munkásmozgalmi Parcellájában nyugszik. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta bélyeget adott ki tiszteletére (Lengyel György munkája, 1989). Róla nevezték el a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolát (ma: Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola).

Szerkesztés

A Jászberény c. szocialista lap alapító szerkesztője (1914-től).

Főbb művei

F. m.: An der Spitze der Bauern. Reg. (Frankfurt am Main, 1924)
Die Kärhen. Reg. (Frankfurt am Main, 1924)
Eine Nacht. Eine Erzählung aus der Zeit der ungarischen Räterepublik. Reg. (Berlin, 1926)
Új Magyarország. Gy. J., a Magyar Jövő főszerkesztőjének jelentése Magyarországról. (New York, 1946)
Ezt láttam Amerikában. Útirajz. A bevezetőt Boldizsár Iván írta. (Bp., 1952)
Botcsinálta forradalmárok. (Árulók! Szerk. Geréb Béláné, Vajda Gábor. Bp., 1953)
A förgeteg. – A Stefcsik-ház. – Vasas hadak útja. Elb.-ek. („Mindenki ujakra készül…” Az 1918/19-es forradalmak irodalma. Szöveggyűjtemény. I–III. köt. Bp., 1959–1962)
Fegyverek és emberek. Regényes korrajz. A borítót Würtz Ádám tervezte. (Bp., 1959
oroszul: Moszkva, 1966)
Válságos éjszaka. Az Eine Nacht című, német nyelven írt regényének átdolgozott változata. (Bp., 1961)
Két világ között. Emigrációs emlékeimből. (Bp., 1963)
Pécs-Baranya. 1921. Egy szemtanú feljegyzéseiből. (Párttörténeti Közlemények, 1963)
Induló. – A vihar. (Kassai Munkás. 1907–1937. Szerk. Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., 1969)
Miénk lesz a jövő. Visszaemlékezés. (Tanúságtevők. 3. B. Visszaemlékezések a magyarországi 1918–1919-es forradalmak résztvevőitől. Szerk. Bakó Ágnes. Bp., 1978).

Irodalom

Irod.: Salyámosi Miklós: Gy. J. és Lékai János. (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Bp., 1962)
Halálhír. (Népszabadság, 1967. máj. 16.)
Nemes György: Gy. J. (Élet és Irodalom, 1967. 20.)
Kovács József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban. 1920–1945. (Bp., 1977)
Szabó Ágnes: Gy. J. (Pártélet, 1979)
Császtvay István: Kilencven éve született Gy. J. (Magyar Hírlap, 1979. ápr. 8.)
Bihari Sándor: Európa útján a Tápió-vidék művelődéstörténeti emlékeivel. (Nagykáta, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője