Gyenes András
Gyenes András

2024. október 6. Vasárnap

Gyenes András

politikus, sportvezető, szakszervezeti vezető

Születési adatok

1923. november 5.

Kisbecskerek, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1997. július 9.

Budapest


Család

Sz: Gyenes József húsipari szakmunkás, Kovács Júlia. Fia: Gyenes J. András (1948–) sportújságíró, a Népsport főszerkesztő-helyettese.

Iskola

Két középiskolai osztályt végzett, hentes segédlevelet szerzett (1940), az MDP öt hónapos pártiskoláján végzett (1955) és az SZKP KB főiskoláján tanult (1955–1956).

Életút

Temesvárott kisebb húsboltokban hentessegéd (1940–1943), átszökött Magyarországra (1943 eleje), illegális határátlépőként Losoncra internálták, majd a szegedi Pick-gyárban dolgozott (1943–1948). Az MKP (1945–1948), az MDP tagja (1948–1956). A Húsipari Munkások Szakszervezete tagja (1944-től), a Magyarországi Húsipari Munkások Szabad Szakszervezete oktatási titkára (1948), a Szakszervezeti Tanács, ill. a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Káder Osztálya politikai munkatársa, alosztályvezetője (1948–1949). Az átszervezés után Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete (ÉDOSZ) főtitkárhelyettese (1950–1951), főtitkára (1951–1953), a SZOT Káder Osztályának vezetője (1953. febr.–1954. aug.), a SZOT titkára (1954. aug.–1955. febr.). Az 1956-os forradalom idején megszakította szovjetunióbeli tanulmányait, belépett az MSZMP-be. A Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége Sport Osztályának vezetője (1956. okt.–1958. jan.). A Magyar Testnevelési és Sport Hivatal, ill. a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökhelyettese (1958–1961).

Az MSZMP KB Külügyi Osztálya osztályvezető-helyettese (1963. máj. 14.–1968. jún. 20.), osztályvezetője (1968. jún. 20.–1970. febr. 19. és 1971. máj. 1.–1974. jún. 20.), külügyminiszter-helyettes (1970. febr. 20.– 1971. ápr. 30.). A Magyar Népköztársaság berlini nagykövete (1974. aug. 19.–1975. ápr. 3.). Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1970–1975), az MSZMP KB tagja és külügyi titkára (1975. márc. 22.–1982. jún. 23.), az MSZMP KEB elnöke (1982. jún. 23.–1989. ápr. 12.). Az ÉDOSZ elnöke (1985–1989).

 

Országgyűlési képviselő (Budapest XXI. kerület [Budapest 65. sz. választókerület], 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Nagykőrös [Pest megye 10. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.; Hazafias Népfront országos lista, 1985. jún. 8.–1989. okt. 17.).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1951), Munka Érdemrend (1955), Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (arany, 1958), Munka Érdemrend (arany fokozata, 1965, 1970, 1974), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1983).

 

Jugoszláv Zászlórend vállszalaggal (1965), Dimitrov-emlékérem (bolgár, 1973), Omayad Érdemrend különleges fokozata (szíriai, 1978).

Főbb művei

F. m.: A nemzetközi viszonyok jellemzői az 1980-as évek elején. Gy. A. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Bp., 1981).

 

 

F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A magyar–szovjet barátság huszonöt éve. (1970)
Az MSZMP XI. kongresszusa és a nemzetközi kérdések. (1975)
Európa sorskérdései és a kommunista pártok. (1976)
A békéért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért. (1977)
Egység és fegyelem. (1987).

Irodalom

Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995)
Halálhír (temetése után, Népszabadság, 1997. júl. 26.)

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpa0hL3K.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője