Gyalókay Jenő
Gyalókay Jenő

2024. december 6. Péntek

Gyalókay Jenő, szentgyörgyi és gyalókai

hadtörténész

Születési adatok

1874. április 28.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1945. március 10.

Budapest


Család

Sz: Gyalókay Lajos (1825–1899) kir. törvényszéki ülnök, muzeológus, bischitzi Bischitzky Lujza (1837–1896). Apja honvéd századosként szolgált az 1848–1849-es forradalomban. Testvére: Gyalókay Lajos, ifj. (1855–1924) rendőrkapitány, Gyalókay József (1863?–1891) Bihar vármegye árvaszéki ülnöke, Gyalókay Sándor (1863–1943) főispán és Gyalókay Aranka (1858–1914).

Iskola

A bp.-i József Műegyetem gépészmérnök hallgatója (1891–1893). Az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.; r. :1936. máj. 14.).

Életút

Műegyetemi tanulmányait félbeszakítva önkéntesként belépett a hadseregbe (1893), a cs. és kir. 6. vártüzérezredben szolgált (1893–1895; 1895. jan. 1-jétől hivatásos tiszt; százados 1910–1913). A cs. és kir. 7. hegyi tüzérezredben százados (1913–1914), az I. vh.-ban a 8. honvéd ágyúsezredben százados (1914–1916), őrnagy (1916–1918), végül a 255. nehéz honvéd tüzérezred parancsnoka (1918). Az összeomlás után az aradi tüzér felszerelőállomás (1918. nov.–1919. jan.), majd a 41. honvéd nehéz tüzérezred parancsnoka (1919. jan.–márc.), a Tanácsköztársaság elől Szegedre menekült (1919. márc.). Szegeden, a Nemzeti Hadsereg Fővezérsége Hadműveleti, ill. Szervezési Osztályának tüzér előadója (1919. márc.–1921); alezredessé (1920. márc. 30.), ezredessé léptették elő (1920. júl. 15.). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen a magyar hadtörténelem mb. előadója (1920–1921). A bp.-i Hadtörténeti Levéltár ún. csoportigazgatója (1921. ápr. 1.–1925. dec. 31.; átmeneti: 1926. jan. 1., majd nyugállományba helyezték: 1927. jan. 1.). Magyarország középkori és kora újkori hadtörténetével, az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc hadtörténeti kérdéseivel, Debrecen és Bihar vármegye helytörténetével foglalkozott. Különösen értékesek a magyar hadtörténelem legfontosabb eseményeinek stratégiai szempontú feldolgozásai, Hunyadi Mátyás hadsereg-szervezői tevékenységével kapcsolatos megállapításai, továbbá a mohácsi csatavesztés, a hódoltságkori végvárrendszer és a nemesi felkelés intézmények művelődéstörténeti jelentőségeit elemző dolgozatai.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Hadtörténeti Intézet és Múzeum emléktáblát állított (az intézet falán, Markó Árpáddal és Pilch Jenővel, 1999-től).

Elismertség

Az MTA Hadtörténeti Bizottsága tagja (1912-től), előadója (1937–1945). Az Olasz Katonai Építészeti Intézet t. tagja.

Szerkesztés

A Hadtörténelmi Közlemények szerkesztője (1923-tól) és a Magyar Szemle társszerkesztője (1928-tól).

Főbb művei

F. m.: Nagyvárad vára. (Nagyvárad, 1899)
Bihar vármegye és az utolsó nemesi insurrectio. (Nagyvárad, 1902)
Nagyvárad 1692- ben. (A biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet évkönyve. 1903/09. Szerk. Kiss Kolos Jenő. Nagyvárad, 1909)
Nagyvárad ostroma 1660-ban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1911)
Beatrix királyné sírjáról. – A nagyváradi királyszobrok helyéről. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
A segesvári ütközet. 1849. júl. 31. (Erdélyi Múzeum, 1913)
Új adatok a régi Várad helyrajzához. (Biharvárad. A biharvármegyei és nagyváradi régészeti és történelmi egylet jelentései. Szerk. Perszeki Ferenc. Nagyvárad, 1913)
Adalékok az 1849. évi erdélyi hadjárat történetéhez. (Erdélyi Múzeum, 1914)
A perlaszi tábor megvétele. 1848. szept. 2. (Századok, 1915)
Az erdélyi hadsereg az oroszok betörése idején. 1849. jún. 19–20. (Történeti Szemle, 1915)
Görgey, mint hadvezér. (Századok, 1916)
Albisi Zólyomi Dávid. 1–2. (Századok, 1917)
Bem moldvaországi hadműveletei. 1849. júl. 23–25. (Történeti Szemle, 1918)
Az első orosz megszállás Erdélyben. 1849. jan. 31.–márc. 28. (Századok, 1922)
A háromszéki hadjárat. 1849. júl. 16.–24. (Hadtörténelmi Közlemények, 1922/23)
Báró Puchner Antal altábornagy jelentése az erdélyi állapotokról. – Bem tábornokra vonatkozó külföldi iratok a Nemzeti Múzeum Levéltárában. (Levéltári Közlemények, 1923)
A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig. (Századok, 1925)
A magyar nemes insurrectio 1805-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1925)
József főherceg-nádor kiadatlan levele. 1805. dec. 17. (Történeti Szemle, 1926)
A mohácsi csata. 1526. aug. 29. (Mohácsi Emlékkönyv. Szerk. Lukinich Imre. Bp., 1926
németül: Berlin, 1926
franciául: Paris, 1927)
A debreceni ütközetről. 1849. aug. 2. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1926. okt. 18.
megjelent: Hadtörténelmi Közlemények, 1927
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
A biharmegyei hadjárat 1604-ben. (Hadtörténelmi Közlemények, 1928)
Bethlen Gábor, mint hadvezér. (Hadtörténelmi Közlemények, 1929)
A tömösi ütközet. 1849. márc. 21. (Századok, 1929)
Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása, 1849 jan. 31.–márc. 28. Monográfia. (Bp., 1931)
Gróf Hadik András tábornagy, mint történetíró. (Hadtörténelmi Közlemények, 1931)
A segesvári ütközet. 1849. júl. 31. (Hadtörténelmi Közlemények, 1932)
Hamar-ágyú. (Magyar Nyelv, 1932)
A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. I–II. köt. Írta Berkó Istvánnal, Markó Árpáddal. Szerk. Pilch Jenő. A bevezetőket Horthy Miklós, József főherceg és Gömbös Gyula írták. (Bp., 1933)
Erdély várai 1736-ban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1935)
A besztercei hadosztály harcai 1849 nyarán. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1937. jan. 11.
megjelent: Hadtörténelmi Közlemények, 1937)
Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. (A Magyar Történelmi Társulat könyvei 1. Bp., 1938)
Mátyás király a hadszervező és hadvezér. (Mátyás király emlékkönyv. Születésének ötszázéves fordulójára. Szerk. Lukinich Imre. I. köt. Bp., 1940)
Végvár és csatatér. (Magyar Művelődéstörténet. III. köt. Bp., 1941
hasonmás kiad. Szekszárd 1991)
A váradi vár. (Hadtörténelmi Közlemények, 1942)
Az ősi magyar katonaerények elhalványulása. Mohács. (Honvédelmi ismeretek. I–II. köt. Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Varga Endre: Gy. J.: Az első orosz megszállás és Erdély felszabadítása, 1849 jan. 31.–márc. 28. (Századok, 1933)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Nagy Miklós: Gy. J.: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. (Budapesti Szemle, 1939)
Kosáry Domokos: Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. (Századok, 1940)
Hermann Róbert: Szekfű Gyula és Gy. J. a Görgei-kérdésről. (Folia Historica, 1996/97).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője