Berzeviczy Gizella
Berzeviczy Gizella

2024. március 29. Péntek

Berzeviczy Gizella, berzeviczei és kakaslomniczi

pedagógus, politikus

Születési adatok

1878. január 15.

Csákvár

Halálozási adatok

1954. január 10.

Budapest


Család

Sz: Berzeviczy Géza miniszteri tanácsos, Langer Hermine.

Iskola

A bp.-i IV. kerületi (= belvárosi) leánygimnáziumban éretts. (1896), a bp.-i tudományegyetemen történelem szakos tanári okl. szerzett (1902), Budapesten szociológiai tanfolyamot végzett (1919. márc.).

Életút

Trencsénben, Budafokon és Szabadkán tanított (1902–1909), az aradi felső leányiskola és leánygimnázium r. tanára (1909–1919); közben Aradon, az általa alapított pedagógus-szakszervezet alelnöke (1918. nov.–1919. márc.). A Tanácsköztársaság idején a bp.-i Erzsébet Nőiskola igazgatója (1919. ápr. 30.– aug. 6.), Egerben egy pedagógus-átképző tanfolyam vezetője (1919. júl.). A bukás után hazaárulás és felekezeti izgatás vádjával letartóztatták (1919. aug.), a bp.-i törvényszék 8 évi fegyházra ítélte (1920. márc.), Márianosztrán raboskodott (1920–1922), majd a szovjet-orosz–magyar fogolycsere-egyezmény alapján Szovjet- Oroszországba távozhatott (1922), ahol az emigránsok moszkvai üdülőjében élt (1922. márc.–jún.). Szaratovban a Nemzetközi Vörös Segély munkatársa (1922–1923), a Kaukázuson-túli Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság tbiliszi pártközpontjának előadója (1923–1926). Az odesszai pártfőiskolán a marxizmus-leninizmus és a történelem főisk. tanára (1926–1934), a tanárképző főiskola német tagozatán dialektikus és történelmi materializmust, valamint leninizmust tanított (főisk. docensként, 1934–1937), nyugdíjazták (1937). A II. vh. kezdetén Moszkvában élt (1940–1941), a Moszkva elleni német támadás idején áttelepült Üzbegisztánba (1941), majd a talicini és a krasznogorszki hadifogolytábor antifasiszta iskolájának előadója (1941– 1945). Budapestre való visszatérése után (1946) a Szovjetuniót népszerűsítő előadásokat tartott, párttörténeti szemináriumokat vezetett. Visszaemlékezései fontos kortörténeti források.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Személyes dokumentumait, visszaemlékezéseit, kéziratait, egyéb írásait a Politikatörténeti Intézet Archívuma őrzi. Születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki (Kékesi László grafikusművész munkája, 1978). Róla nevezték el a bp.-i Berzeviczy Gizella Általános Iskolát (1134 Budapest Tüzér u. 46–48., 1977-től) és az egri Berzeviczy Gizella Kollégiumot (3300 Eger Leányka u. 6.). Az Újpesti (= Budapest IV. kerület) Kereskedelmi Gimnázium 1956-ban vette fel a nevét (Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakközépiskola, 1993-tól Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola).

Szerkesztés

Írásai – többek között – az Egyetemi Lapokban (Guise Ella néven, 1899–1900), a Polgári Iskolában (1906–1907) és a Polgári Iskolai Közlönyben jelentek meg (1908).

Főbb művei

F. m.: A gyermek a Szovjetunióban. (Bp., 1948)
Egy egész nép tanul. (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár. Bp., 1948)
Márianosztra. Börtönemlékek. (1–2. kiad. Bp., 1948
3. kiad. 1953)
A Szovjetunióról. (Bp., 1949)
Családi boldogságunk feltétele a béke. (Bp., 1951).

Irodalom

Irod.: B. G. (Szabad Nép, 1954. jan. 13.)
B. G. Egy kommunista nő életéről. (Nők Lapja, 1954)
Bihari Mór: B. G. forradalmi pályafutása. (Pedagógiai Szemle, 1964)
Botos János–Friss Istvánné–Vadász Ferenc: Küzdtünk híven. B. G., Martos Flóra, Braun Éva élete és politikai pályája. (Bp., 1978)
Bereczki Sándor: B. G. pedagógiai tevékenysége. (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1984).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője