Grünwald Fülöp
Grünwald Fülöp

2024. december 8. Vasárnap

Grünwald Fülöp

történész, muzeológus

Névváltozatok

Grünvald

Születési adatok

1887. augusztus 31.

Sopron

Halálozási adatok

1964. január 3.

Budapest


Család

Sz: Grünwald Manó, a soproni ortodox hitközség rabbija.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913).

Életút

A pesti zsidó hitközösség polgári iskolájának helyettes, majd r. tanára (1913–1919), a bp.-i Zsidó Fiúgimnázium alapító r. tanára (1919–1948), a gimnázium igazgatója (1948–1949). Az Országos Rabbiképző Intézet Történeti Tanszékének vezetője (1959–1964). Az Országos Magyar Zsidó Múzeum őre (1934–1949), igazgatója (1949–1964). A magyarországi zsidóság középkori és kora újkori történetével a Dunántúl, és elsősorban Sopron zsidó emlékeinek kutatásával, a magyarországi települések zsidó emlékeinek összegyűjtésével foglalkozott. Feldolgozta a budai zsidóság középkori történetét. Jelentős szerepet játszott az Országos Magyar Zsidó Múzeum szervezésében és megalapításában, ill. a II. vh. után a múzeum részben elrejtett, részben elrabolt anyagának visszaszerzésében. A Zsidó Múzeum Budapesten annak a háznak a helyén áll és működik ma is, ahol Herzl Tivadar, a cionizmus magyar származású megalapítója született (Erzsébetváros, VII. kerület, Dohány utca 2.). Grünwald Fülöp kiállította Herzl kéziratait, továbbá a szintén magyar származású Max Nordau leveleit, néhány emléktárgyát. A cionizmus magyarországi és magyar vonatkozású emlékei mellett azonban legfontosabb feladatának tekintette a Magyarországon élt (nem feltétlenül magyar!) zsidóság emlékeinek bemutatása és összegyűjtése a legelső ókori emlékektől a 20. századi zsidó mindennapok és ünnepek kegytárgyaiig.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Szerkesztés

A Múlt és Jövő (1937–1943), az Izraelita Tanügyi Értesítő (1938–1943), a Magyar Zsidók Lapja munkatársa (1940-től). A Magyar– Zsidó Oklevéltár szerkesztője (V–VII. köt., Scheiber Sándorral, 1959–1964).

Főbb művei

F. m.: Az Országos Magyar Zsidó Múzeum kongresszusi kiállításának katalógusa. 1935. márc. 3–16. Összeáll. Fürst Aladárral. (Bp., 1935)
A zsidók története Budán. Vázlat. (Libanon, 1938
és önállóan: Bp., 1938)
A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. – Néhány vonás az 1838-as pest-budai árvíz rajzához. (Libanon, 1938)
A magyar történetírás zsidó művelői. Ararát. Magyar–zsidó évkönyv. Bp., 1940)
A buda-várhegyi zsinagóga és zsidó temető helye török időkben. (Jubilee Volume in Honour of Prof. Bernard Heller. Bp., 1941)
Löw Lipót százéves rabbilevele. (Libanon, 1941)
A zsidó települések múltja magyar földön. (Ararát. Magyar–zsidó évkönyv. Bp., 1942)
A rohonci kuruc-kori préda. – Egy pesti zsidó ifjú levele 1848. április havában. – Gr. Forgách Simon oltalomlevele. – Löw Lipót. (Libanon, 1942)
Kiss József bizonyítványa tanítói működéséről. (Libanon, 1943)
A 90 éves Dohány utcai templom. Budapesti zsinagógák. Katona Józseffel, Naményi Ernővel. (Bp., 1949)
Izrael Iudeus Supruniensis-Izzerl, der Jud von Oedenburch. Adatok a középkori okmányokban névleg elsőnek említett soproni zsidóról. (Soproni Szemle, 1961)
Jüdische Zöllner in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. (Occident and Orient. A Tribute to the Memory of Alexander Scheiber. Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1964. jan. 5.)
Scheiber Sándor: G. F. (Soproni Szemle, 1964)
G. F. írásainak bibliográfiája. (Magyar– Zsidó Oklevéltár. 8. köt. Bp., 1965)
Porscht Frigyes: G. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. (Bp., 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője