Család

Sz: Grünwald Manó, a soproni ortodox hitközség rabbija.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913).

Életút

A pesti zsidó hitközösség polgári iskolájának helyettes, majd r. tanára (1913–1919), a bp.-i Zsidó Fiúgimnázium alapító r. tanára (1919–1948), a gimnázium igazgatója (1948–1949). Az Országos Rabbiképző Intézet Történeti Tanszékének vezetője (1959–1964). Az Országos Magyar Zsidó Múzeum őre (1934–1949), igazgatója (1949–1964). A magyarországi zsidóság középkori és kora újkori történetével a Dunántúl, és elsősorban Sopron zsidó emlékeinek kutatásával, a magyarországi települések zsidó emlékeinek összegyűjtésével foglalkozott. Feldolgozta a budai zsidóság középkori történetét. Jelentős szerepet játszott az Országos Magyar Zsidó Múzeum szervezésében és megalapításában, ill. a II. vh. után a múzeum részben elrejtett, részben elrabolt anyagának visszaszerzésében. A Zsidó Múzeum Budapesten annak a háznak a helyén áll és működik ma is, ahol Herzl Tivadar, a cionizmus magyar származású megalapítója született (Erzsébetváros, VII. kerület, Dohány utca 2.). Grünwald Fülöp kiállította Herzl kéziratait, továbbá a szintén magyar származású Max Nordau leveleit, néhány emléktárgyát. A cionizmus magyarországi és magyar vonatkozású emlékei mellett azonban legfontosabb feladatának tekintette a Magyarországon élt (nem feltétlenül magyar!) zsidóság emlékeinek bemutatása és összegyűjtése a legelső ókori emlékektől a 20. századi zsidó mindennapok és ünnepek kegytárgyaiig.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Szerkesztés

A Múlt és Jövő (1937–1943), az Izraelita Tanügyi Értesítő (1938–1943), a Magyar Zsidók Lapja munkatársa (1940-től). A Magyar– Zsidó Oklevéltár szerkesztője (V–VII. köt., Scheiber Sándorral, 1959–1964).