Grubicy Geyza [Géza
Grubicy Geyza [Géza

2024. december 6. Péntek

Grubicy Geyza [Géza, dragoni]

mezőgazda, állattenyésztő

Névváltozatok

Grubiczy

Születési adatok

1842. október 27.

Kassa

Halálozási adatok

1897. augusztus 8.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1897. augusztus 10.

Rákospalota


Család

Sz: Grubicy Sándor (1815–1849) honvéd őrnagy. Testvére: Grubicy László (1834–1904) jogász, közjegyző és Grubicy György (1837–1897) honvéd ezredes. Fia: Grubicy Geyza, ifj. (1870–1901) posta- és távirdasegédtiszt; leánya: Grubicy Sára (†1893) és Hennings Vilmosné Grubicy Klára. F: nagyréti Darvas Klára (†1894).

Iskola

Középiskolai tanulmányait a kassai és a rozsnyói premontrei gimnáziumban végezte, a bécsi egyetemen jogot tanult, Pesten államtudori okl. szerzett (1867).

Életút

A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, 1889-től Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Osztályának gyakornoka, majd a Ménesuradalmi, ill. az Állattenyésztési Osztály segédtitkára (1867–1891), minisztériumi titkára és a baromfiügyes első előadója (1891–1892), nyugdíjazták (1892). A modern magyar baromfi-gazdálkodás megteremtője, az első állami baromfi-tenyésztési politika kialakítója. Kezdeményezésére rendezték meg az első magyarországi baromfi-kiállítást és vásárt (a Fővárosi Állat- és Növénykertben, 1874. jún. 4–12-én), majd haláláig valamennyi országos baromfi-kiállítás szervezője és zsűritagja volt. Elsőként javasolta, hogy a lakosság körében, a gazdák között és a gazdasági tanintézetekben baromfitörzseket osszanak ki. Az első törzstenyészeteket a kassai és a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben, valamint az adai, a somogyszentimrei, a rimaszombati és a nagyszentmiklósi földművesiskola gazdaságában alakította ki. Meghonosította a nemesített kendermagos színváltozatát, a mandzsúriai langshan tyúkfajtát, az erdélyi kopasznyakú tyúkot és még több más baromfifajtát. Nevéhez fűződik a magyarországi baromfi-tenyésztési szakirodalom és népszerű gazdasági irodalom, továbbá a szakfordítás elindítása. A tyúkászat (1874) c. műve az első magyar nyelvű baromfi-tenyésztési szakkönyv.

Elismertség

Az Állat- és Növényhasznosító Társaság titkára. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Baromfitenyésztési Osztálya (1872–1886), majd az önálló Országos Baromfitenyésztési Egyesület alapító tagja (1886-tól; 1902-től Baromfitenyésztők Országos Egyesülete).

Elismerés

A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1885).

Szerkesztés

A Gallus, az első magyar baromfi- és kisállat-tenyésztési folyóirat alapító szerkesztője (1876–1888).

Főbb művei

F. m.: A tyúkászat. 42 ábrával. (Bp., 1874)
Budapest, az állat- és növényhonosító társaság választmányához intézett jelentése. mint az 1874. jún. 4–12. Budapesten, az állatkertben rendezett országos baromfi-kiállítás bizottsága elnökének, ezen kiállítás tárgyában. (Bp., 1874)
A tyúkok és egyéb szárnyas állatok tojásai mesterséges kiköltéséről. Angolból, Cantelo, W. J. művének Oettel Róbert kivonatos fordítása után. (Bp., 1874)
A tengeri nyulak tenyésztése. Oettel Róbertnek 5. kiadást ért műve nyomán, újabb források és tapasztalatok figyelembe vétele mellett. Az előszót Korizmics László írta. (Falusi Könyvtár. 17. Bp., 1875)
A zöldségtermelés. Gyakorlati útmutatás a konyhakertészetben. Bouché I. után hazai viszonyainkhoz alkalmazva. Marc Ferenccel. (Bp., 1875)
A földmívelés alapelvei. Victor Rendu után francziából ford. (Falusi Könyvtár. 20. Bp., 1876) Baromfi-tenyésztés. A tyúkászat című műve 2. átd. kiadása. 56 ábrával. (Bp., 1876
3. kiad. 1891
I–II. köt. 4. bőv. kiad. 1895).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1897. aug. 10.)
G. G. (Baromfiak, 1897)
Mártha Zsuzsanna: G. G. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Szovátay Adrienne: Baromfikiállítások. (Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. 1881–1990. Szerk. Kecskés S. Bp., 1996)
Szovátay Adrienne: Tallózás a régmúltból. 100 éve alakult a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete. (Baromfitenyésztés, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője