Grubicy Geyza [Géza, dragoni]
mezőgazda, állattenyésztő
Névváltozatok
Grubiczy
Születési adatok
1842. október 27.
Kassa
Halálozási adatok
1897. augusztus 8.
Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Temetési adatok
1897. augusztus 10.
Rákospalota
Család
Sz: Grubicy Sándor (1815–1849) honvéd őrnagy. Testvére: Grubicy László (1834–1904) jogász, közjegyző és Grubicy György (1837–1897) honvéd ezredes. Fia: Grubicy Geyza, ifj. (1870–1901) posta- és távirdasegédtiszt; leánya: Grubicy Sára (†1893) és Hennings Vilmosné Grubicy Klára. F: nagyréti Darvas Klára (†1894).Iskola
Középiskolai tanulmányait a kassai és a rozsnyói premontrei gimnáziumban végezte, a bécsi egyetemen jogot tanult, Pesten államtudori okl. szerzett (1867).Életút
A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, 1889-től Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Osztályának gyakornoka, majd a Ménesuradalmi, ill. az Állattenyésztési Osztály segédtitkára (1867–1891), minisztériumi titkára és a baromfiügyes első előadója (1891–1892), nyugdíjazták (1892). A modern magyar baromfi-gazdálkodás megteremtője, az első állami baromfi-tenyésztési politika kialakítója. Kezdeményezésére rendezték meg az első magyarországi baromfi-kiállítást és vásárt (a Fővárosi Állat- és Növénykertben, 1874. jún. 4–12-én), majd haláláig valamennyi országos baromfi-kiállítás szervezője és zsűritagja volt. Elsőként javasolta, hogy a lakosság körében, a gazdák között és a gazdasági tanintézetekben baromfitörzseket osszanak ki. Az első törzstenyészeteket a kassai és a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben, valamint az adai, a somogyszentimrei, a rimaszombati és a nagyszentmiklósi földművesiskola gazdaságában alakította ki. Meghonosította a nemesített kendermagos színváltozatát, a mandzsúriai langshan tyúkfajtát, az erdélyi kopasznyakú tyúkot és még több más baromfifajtát. Nevéhez fűződik a magyarországi baromfi-tenyésztési szakirodalom és népszerű gazdasági irodalom, továbbá a szakfordítás elindítása. A tyúkászat (1874) c. műve az első magyar nyelvű baromfi-tenyésztési szakkönyv.Elismertség
Az Állat- és Növényhasznosító Társaság titkára. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Baromfitenyésztési Osztálya (1872–1886), majd az önálló Országos Baromfitenyésztési Egyesület alapító tagja (1886-tól; 1902-től Baromfitenyésztők Országos Egyesülete).Elismerés
A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1885).Szerkesztés
A Gallus, az első magyar baromfi- és kisállat-tenyésztési folyóirat alapító szerkesztője (1876–1888).Főbb művei
F. m.: A tyúkászat. 42 ábrával. (Bp., 1874)Budapest, az állat- és növényhonosító társaság választmányához intézett jelentése. mint az 1874. jún. 4–12. Budapesten, az állatkertben rendezett országos baromfi-kiállítás bizottsága elnökének, ezen kiállítás tárgyában. (Bp., 1874)
A tyúkok és egyéb szárnyas állatok tojásai mesterséges kiköltéséről. Angolból, Cantelo, W. J. művének Oettel Róbert kivonatos fordítása után. (Bp., 1874)
A tengeri nyulak tenyésztése. Oettel Róbertnek 5. kiadást ért műve nyomán, újabb források és tapasztalatok figyelembe vétele mellett. Az előszót Korizmics László írta. (Falusi Könyvtár. 17. Bp., 1875)
A zöldségtermelés. Gyakorlati útmutatás a konyhakertészetben. Bouché I. után hazai viszonyainkhoz alkalmazva. Marc Ferenccel. (Bp., 1875)
A földmívelés alapelvei. Victor Rendu után francziából ford. (Falusi Könyvtár. 20. Bp., 1876) Baromfi-tenyésztés. A tyúkászat című műve 2. átd. kiadása. 56 ábrával. (Bp., 1876
3. kiad. 1891
I–II. köt. 4. bőv. kiad. 1895).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1897. aug. 10.)G. G. (Baromfiak, 1897)
Mártha Zsuzsanna: G. G. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. köt. Bp., 1987)
Szovátay Adrienne: Baromfikiállítások. (Az országos mezőgazdasági kiállítások és vásárok története. 1881–1990. Szerk. Kecskés S. Bp., 1996)
Szovátay Adrienne: Tallózás a régmúltból. 100 éve alakult a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete. (Baromfitenyésztés, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)