Grossz Ádám
Grossz Ádám

2025. február 7. Péntek

Grossz Ádám

geológus

Születési adatok

1925. szeptember 1.

Pécsvárad, Baranya vármegye

Halálozási adatok

1973. június 21.

Budapest

Temetési adatok

1973. június 29.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi bányászcsaládból származott. Sz: Grossz Ferenc bányász, Türr Éva (†1927). Testvére: Grossz István, a nagymányoki bányában vájár, Grossz Gizella bölcsődei gondozónő és Grossz Károly, a Duna Cipőgyár munkása. F: 1945-től Bender Anna laboráns. Fia: Grossz Zoltán (1949–) és Grossz Ádám (1954–).

Iskola

Gyermekkorát Pécsváradon, a Vasas-bányatelepen töltötte. Elemi iskolái elvégzése után a Hirdi Kenderfonógyár segédfűtője (1939–1941), majd a vasasi szénbányában takarítófiú, utóbb vájár (1941–1950). Szombathelyen szakérettségi vizsgát tett (1951), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán geológus okl. szerzett (1955), a TTK-n doktorált (1961), a földtudományok kandidátusa (1971).

Életút

Az ELTE Élet- és Földtudományi Kar Földtani Tanszékén Vadász Elemér tanársegéde (1955–1956), az Országos Tervhivatal (OT) főelőadója (1956), az Országos Földtani Főigazgatóság csoportvezető főmunkatársa (1957), a Pécsi Uránércbánya Vállalat II. sz. Bányaüzemének vezető kutatógeológusa (1957–1961). Az ELTE TTK Alkalmazott és Műszaki Földtani Tanszék egy. adjunktusa (1961–1971), egy. docense (1971–1973). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Üledékföldtani, rétegtani, szerkezettani, ill. ércgenetikai kutatásokkal foglalkozott, elsősorban a Mecsek perm korú képződményeit vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a hidasi kőszénterület komplex vizsgálata terén. Tisztázta a lombos fák szerepét a barnakőszén-képződésben. Új megállapításokat tett az üledékek stronciumdúsulására vonatkozóan.

Emlékezet

Budapesten (Orbánhegy, XII. kerület Galántai utca 10.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Üledékföldtani vizsgálat a komlói liász kőszénösszlet néhány meddőkőzetén. (Földtani Közlöny, 1957)
Konkrécióképződés és új karbonátos fácies a Mecsek hegységi permi pszammitos összletben. Kiss Jánossal. (Földtani Közlöny, 1958)
A mecseki permi antiklinális északi szárnyának üledékföldtani és szerkezeti viszonyai. Egy. doktori értek. (Bp., 1961)
A hidasi barnakőszén-összlet nyomelemeinek eloszlása. (Földtani Közlöny, 1966)
Ablagerungszyklen im perm des Mecsekgebirges. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae Sectio Geologica, 1967)
Strontium Concentration and Distribution of Trace Elements in the Lignite of Hidas. (Acta Geologica, 1967)
A hidasi terület kőszénföldtani vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1969)
Alkalmazott földtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1972)
kéziratban: A komlói Béta-akna meddőkőzeteinek vizsgálata. Akadémiai pályázat. (MTA, 1956).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. jún. 28.)
Kriván Pál: G. Á. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője