Gróh István
művészettörténész, iparművész, író
Névváltozatok
Gró; Groó
Születési adatok
1867. június 2.
Nagyberezna, Ung vármegye
Halálozási adatok
1936. március 16.
Budapest
Család
Sz: Gróh Sámuel (1834–1900) adótiszt, Polyánszky Viktória. Testvérei: Gróh Gyula (1886–1952) kémikus, az MTA tagja, Gróh Géza (1872–) mérnök, a felvidéki Kassa–Oderbergi vasútvonal főmérnöke, Gróh Béla festőművész és Gróh József (1883–1969) az esztergomi főegyházmegye ügyésze.Iskola
A Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványaként végzett.Életút
A nyíregyházi gimnázium és a rozsnyói premontrei gimnázium rajztanára (1889?–1896), a bp.-i Iparművészeti Iskola r. tanára (1896–1917), igazgatója (1917–1928). Az I. vh. után bekapcsolódott a magyarországi görögkatolikusok társadalmi szervezeteinek munkájába. A Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetségének elnöke, a szövetség hivatalos lapjának, a Görögkatolikus Szemlének szerkesztője (1928–1936). Művészettörténészként elsősorban a magyarországi középkori iparművészet történetével és a bizánci művészet első magyarországi emlékeivel foglalkozott. A modern magyarországi műemlékvédelem egyik úttörőjeként értékes munkát végzett középkori falfestményeink felkutatása, másolása és restaurálása, a magyar díszítő motívumok összegyűjtése és közreadása terén. Számos restaurálási munkában vett részt; nevéhez fűződik – többek között – az eperjesi Rákóczi-ház sgraffitóinak díszítése (1901), a lőcsei reneszánsz kori Thurzó-ház, ill. a budapesti egyetemi templom J. Bergltől való freskóinak restaurálása (1927). Díszítő frízt festett a fővárosi Zeneakadémia nagytermében (1907). Pedagógiai tevékenysége is értékes, különböző álneveken regényeket, elbeszéléseket is írt.Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
A Műemlékek Országos Bizottsága tagja.Főbb művei
F. m.: művészeti munkái: A nyírbátori református templom. (Archaeologiai Értesítő, 1893)Az esztergomi Bakacs-kápolna eredetéről. – A geczelfalvi és ochtinai templomok faliképeiről. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
Középkori falképek Gömörmegyében. 1–2. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
Hisnyó r. k. templomának falképei. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
A gömörmegyei népies agyagművesség. – Jövő stílusunk. (Magyar Iparművészet, 1899)
Ungvár és Sárospatak fazekassága. (Magyar Iparművészet, 1901)
Magyar fali rajzminták. (Bp., 1901)
Modern stílus és magyar stílus. (Műcsarnok, 1901)
A sgrafitto díszítés. (Magyar Iparművészet, 1904)
Magyar stílusú rajzminták. (Bp., 1904)
Gömörmegyei csipkék és hímzések. (Magyar Iparművészet, 1905)
A sajóvidéki népi építés. (Magyar Iparművészet, 1907)
Magyar díszítő művészet. I–II. köt. (Bp., 1907
németül is)
A művészeti stílusok fejlődése. (Az iparművészet könyve. I–III. köt. Bp., 1912
hasonmás kiad. Szekszárd, 2002)
Népies nyomok középkori művészetünkben. (Magyar Iparművészet, 1913)
Ismerjük meg műemlékeinket! – A díszítménytől a díszítésig. (Magyar Iparművészet, 1915)
Iparművészeti Iskolánk reformjáról. (Magyar Iparművészet, 1917)
Az Országos Magyar Kir. Iparművészeti Főiskola évkönyve. 1917/18. Szerk. 15 oldal kép-, 1 műmelléklettel. A mellékleten Baumhorn Margit színes fametszetével. (Bp., 1918)
Magyarság a történelmi stílusokban. (Magyar Iparművészet, 1922)
A monzai iparművészeti kiállítás. (Magyar Iparművészet, 1924)
Új magyar díszítések. Fekete kartonlapra felragasztott, színes mintarajzok. 6 kihajtható melléklettel. (Bp., 1929)
A bizánci keresztény művészet első emlékei Erdélyben. (Bp., 1933)
szépirodalmi művei: Négy lélek. Elbeszélés Groó István néven. (Bp., 1899)
Nóbel Árpád kalandjai. Regény Gró István néven. (Bp., 1912
Athenaeum Könyvtár. 2. kiad. 1921)
Az idealista Perbetei. Regény. (Bp., 1925)
Két farkas. Regény Bereznai Gróh István néven. (Bp., 1925)
A harsányi Vénusz. Regény Bereznai Gróh István néven. (Bp., 1926)
Sárarany kígyó. – Ebesi gát. Regények Bereznai Gróh István néven. (Bp., 1926)
Zsidó vagyok. Regény Szeő Demeter néven. (Bp., 1933).
Irodalom
Irod.: G. I. (Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola Évkönyve, 1936)Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Pirigyi István: G. I. (A Hajdúdorogi egyházmegye jubileumi emlékkönyve. Nyíregyháza, 1987)
Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996)
Tököli Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
