Groó Gyula
Groó Gyula

2024. december 8. Vasárnap

Groó Gyula

teológus, evangélikus lelkész

Születési adatok

1913. április 18.

Győr

Halálozási adatok

1989. április 23.

Budapest


Iskola

A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban éretts. (1931), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán tanult (1931–1935), tanulmányait a bázeli egyetem Hittudományi Karán egészítette ki (1935–1936), evangélikus lelkészi vizsgát tett (Győr, 1937). A Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián doktori okl. szerzett (1965).

Életút

Győrött segédlelkész (1936–1938), uo. egyházkerületi missziói lelkész (1938–1939), vallásoktató lelkész (1939–1949). Budapesten egyetemes főtitkár (1949–1952), lemondásra kényszerítették (1952), a szentendrei (1952–1955), a pesthidegkúti gyülekezet segédlelkésze (1955–1956). Az Evangélikus Sajtóosztály vezetője (1956. dec. 1.–1959. júl. 31.), a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Tanszékének egy. tanára (1959. aug. 1.–1984. jún. 30.). A Lutheránus Világszövetség Egyház és Zsidóság Bizottságának tagja (1976–1984). Az evangélikus egyház ún. baloldali ellenzékének képviselőjeként elsősorban valláspedagógiával és -politikával, gyakorlati teológiával, ill. Izrael és az evangélikus egyház kapcsolatával foglalkozott. Jelentős írásmagyarázó munkát írt Jakab apostol leveléről. Számos evangélikus hittankönyvet írt és szerkesztett.

Szerkesztés

A Diákszövetségi Híradó (1943–1944), az Evangélikus Nevelő szerkesztője (1947–1948), az Evangélikus Élet szerkesztőbizottságának tagja (1948–1958), felelős szerkesztője (1958-tól). A Harangszó és a Lelkipásztor c. evangélikus lapok állandó munkatársa.

Főbb művei

F. m.: Halál, feltámadás, örök élet. (A Keresztyén Igazság füzetei. Győr, 1938, 2. bőv. kiad. 1943)
A Szentlélek hívott engemet. – Militia Christi. (Keresztyén Igazság, 1939)
Egyház és ifjúság. (Lelkipásztor, 1941)
A Szentírás. Evangélikus vallástanítási tankönyv középiskolák VII. osztálya számára. (1–2. kiad. Győr, 1942
3. jav. kiad. 1945
4. átd. kiad. 1957)
Hitünk. Az egyház tanítása a keresztyén ember hitéről és életéről. (Győr, 1946
2. jav. és bőv. kiad. Győr, 1947
3. kiad. Bp., 1950)
Királyság a kereszten. Jézus hét szava. Elhangzott a győri öregtemplomban, 1946 nagyhetén. (Győr, 1946)
Amit hiszünk. Missziói káté. (Győr, 1948)
Járosi Andor prófétai szolgálata. (Lelkipásztor, 1949)
Theológiai tisztázódás az evangélikus egyházban. (A magyar protestantizmus öt éve. 1945–1950. Szerk. Fekete Sándor, Finta Imre, Kádár Imre. Bp., 1950)
Teológiai szótár. Összeáll. (Bp., 1956)
Élet kenyere. Evangélikus tanítás az úrvacsoráról. (Bp., 1959)
Katechetika. Evangélikus teológiai akadémiai jegyz. (Bp., 1959
új kiad. 1972)
Jakab levele. Monográfia és teológiai doktori értek. is. (Bp., 1963)
Emberi beszéd és Isten igéje az igehirdetésben. (Theologiai Szemle, 1970)
Teológiai megújulásunk. (Theologiai Szemle, 1970)
Az evangélikus egyház tanítása az úrvacsoráról és mai gyakorlatának gondjai. (Theologiai Szemle, 1981)
Mit tanultam Karl Barthtól? (Theologiai Szemle, 1986)
ford.: Krisztusban – reménység a világért. In Christus – Hoffnung für die Welt. Theologisches Gutachten der Evangelisch- Luterischen. Összeáll. Nagy Gyula. Ford. G. Gy. (Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: Poór József: A protestáns teológia Magyarországon. 1945–1985. (Győr, 1986)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1989. máj. 20.)
Szebik Imre: G. Gy. (Lelkipásztor, 1989)
Benczur László: G. Gy. professzor. (Evangélikus Élet, 1989. 20.)
Herényi István: Az evangélikus egyház az egyházjogtörténet tükrében. 1945–1990. (Velem, 1991)
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
Szentendrei arcképcsarnok. II. Elődeink. Szerk. Pethő Zsoltné Németh Erika. (Szentendre, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője