Család

Sz: Gróf Endre, Holzhammer Erzsébet. F: Gunde Mária. Testvére: Gróf Endre, Gróf Erzsébet, Gróf Jolán és Gróf Irén.

Iskola

A Győri Állami Főreáliskolában éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1906), bölcsészdoktori okl. (1911); közben a debreceni Gazdasági Akadémián gazda okl. is szerzett (1909).

Életút

A bp.-i tudományegyetem tanársegéde (1906–1907), a debreceni Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszék asszisztense (1907– 1912). A kolozsvári Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszékének tanársegéde (1912–1918), a növénytan rk. tanára (1918–1920); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A debreceni Gazdasági Akadémián a növénytan ny. r. tanára (1920– 1922), a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet alapító vezetője (1922–1927), a magyaróvári Gazdasági Akadémia ny. r. tanára, a Növény-Állattani Tanszék és a Botanikus Kert vezetője (1927–1936). Az Országos Növényvédelmi Tanács tagja. Növényvédelmi kutatásokkal, elsősorban a cukorrépa, a lucerna és a lóhere kártevői elleni védekezéssel, annak megszervezésével és irányításával foglalkozott. Számos új, a rovarkártevők elleni találmány (pl. bogárégető és bogárfogó készülékek stb.) fűződik nevéhez. Legismertebb találmánya a Gróf–Kühne gyorscsávázó gép, amelynek előnye volt, hogy a gabona üszögbetegségei ellen csávázott vetőmagot szárítás nélkül, azonnal zsákolni lehet. Másik találmánya a benzin üzemű Vulkán lángszóró, amely a bogárfogó árkokban összegyűlt répabarkók elégetését szolgálta. Jelentős eredményeket ért el a cukorrépamagvak csírázóképességének vizsgálata terén. Jó kapcsolatot alakított ki a cukor- és vegyigyárak között: a gyárak által előállított termékek, ill. készítmények hatékonyságát vizsgálta szabadföldi körülmények között. Sokirányú tevékenysége mellett a mosonmagyaróvári főhercegi uradalom állandó vadkárbecslőjeként, valamint a Növényegészségügyi Szolgálat szakértőjeként is munkálkodott. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, számos tankönyvet, szakkönyvet írt és szerkesztett.

Emlékezet

Debrecenben, Szegeden és Mosonmagyaróvárott élt és tevékenykedett, a magyaróvári temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Köztelek növénykórtani rovatának vezetője (1913–1936). A Cukorrépa (1928–1936), a Kertészet és Szőlészet c. szaklapok (1930– 1936); a Gazdasági Zsebkönyvek c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1929–1936). A Mezőgazdaság c. növényvédelmi és közgazdasági folyóirat főmunkatársa (1930–1936).