Gróf Béla
Gróf Béla

2024. december 6. Péntek

Gróf Béla

biológus, mezőgazda

Születési adatok

1883. október 12.

Farád, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1936. szeptember 20.

Magyaróvár

Temetési adatok

1936. március 22.

Magyaróvár


Család

Sz: Gróf Endre, Holzhammer Erzsébet. F: Gunde Mária. Testvére: Gróf Endre, Gróf Erzsébet, Gróf Jolán és Gróf Irén.

Iskola

A Győri Állami Főreáliskolában éretts. (1902), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1906), bölcsészdoktori okl. (1911); közben a debreceni Gazdasági Akadémián gazda okl. is szerzett (1909).

Életút

A bp.-i tudományegyetem tanársegéde (1906–1907), a debreceni Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszék asszisztense (1907– 1912). A kolozsvári Gazdasági Akadémia Növénytani Tanszékének tanársegéde (1912–1918), a növénytan rk. tanára (1918–1920); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A debreceni Gazdasági Akadémián a növénytan ny. r. tanára (1920– 1922), a szegedi Alföldi Mezőgazdasági Intézet alapító vezetője (1922–1927), a magyaróvári Gazdasági Akadémia ny. r. tanára, a Növény-Állattani Tanszék és a Botanikus Kert vezetője (1927–1936). Az Országos Növényvédelmi Tanács tagja. Növényvédelmi kutatásokkal, elsősorban a cukorrépa, a lucerna és a lóhere kártevői elleni védekezéssel, annak megszervezésével és irányításával foglalkozott. Számos új, a rovarkártevők elleni találmány (pl. bogárégető és bogárfogó készülékek stb.) fűződik nevéhez. Legismertebb találmánya a Gróf–Kühne gyorscsávázó gép, amelynek előnye volt, hogy a gabona üszögbetegségei ellen csávázott vetőmagot szárítás nélkül, azonnal zsákolni lehet. Másik találmánya a benzin üzemű Vulkán lángszóró, amely a bogárfogó árkokban összegyűlt répabarkók elégetését szolgálta. Jelentős eredményeket ért el a cukorrépamagvak csírázóképességének vizsgálata terén. Jó kapcsolatot alakított ki a cukor- és vegyigyárak között: a gyárak által előállított termékek, ill. készítmények hatékonyságát vizsgálta szabadföldi körülmények között. Sokirányú tevékenysége mellett a mosonmagyaróvári főhercegi uradalom állandó vadkárbecslőjeként, valamint a Növényegészségügyi Szolgálat szakértőjeként is munkálkodott. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, számos tankönyvet, szakkönyvet írt és szerkesztett.

Emlékezet

Debrecenben, Szegeden és Mosonmagyaróvárott élt és tevékenykedett, a magyaróvári temetőben nyugszik.

Szerkesztés

A Köztelek növénykórtani rovatának vezetője (1913–1936). A Cukorrépa (1928–1936), a Kertészet és Szőlészet c. szaklapok (1930– 1936); a Gazdasági Zsebkönyvek c. könyvsorozat alapító szerkesztője (1929–1936). A Mezőgazdaság c. növényvédelmi és közgazdasági folyóirat főmunkatársa (1930–1936).

Főbb művei

F. m.: A fekete csíkbogár – Hydrophilus piceus – női ivarkészülékének alaktana. Egy. doktori értek. is. (Állattani Közlemények, 1911)
Radioaktív műtrágyák. – A japán menta. (Természettudományi Közlöny, 1914)
A mentarozsda. (Kísérletügyi Közlemények, 1914)
Növénykórtan. Akadémiai tankönyv. Révy Dezsővel. (Bp., 1929)
Gazdasági növénytan. Gazdasági népkönyvtárak és gazdasági iskolák számára. Akadémiai tankönyv. Révy Dezsővel. (Bp., 1929)
A cukorrépa kártevői és betegségei. (Magyaróvár, 1930)
A búzapoloska és a poloskás búza. (Magyaróvár, 1932)
A lisztes répabarkó élete és irtása. (Magyaróvár, 1933)
Adatok a cukorrépa gyökérfarok-rothadásának ismeretéhez. (Magyaróvár, 1933)
Cukorrépa és répatermesztés. Gruber Ferenccel, Taróczi Szmazsenka Herberttel. (Magyaróvár, 1935)
A lucerna és a vöröshere kártevői és betegségei. (Magyaróvár, 1935)
A rét és legelő növényei. Fűmagtermesztés. Gruber Ferenccel, Taróczi Herberttel. (Magyaróvár, 1936).

Irodalom

Irod.: G. B. (Köztelek, 1936)
In memoriam G. B. (Cukorrépa, 1936)
Kuroli Géza: A hazai agrár-felsőoktatás bölcsője Óvár. (Növényvédelem, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője