Gró Lajos
Gró Lajos

2024. december 6. Péntek

Gró Lajos

kritikus, filmesztéta

Névváltozatok

Grósz

Születési adatok

1901. február 20.

Budapest

Halálozási adatok

1943. december 18.

Budapest


Iskola

Felsőkereskedelmi iskolát végzett (1918).

Életút

Az összeomlás után diákként részt vett a forradalmakban (1918–1919), az Est-lapok adminisztrátora (1919–1922), az Angol–Magyar Bank munkatársa (1922–1926), majd Budapesten magántisztviselő (1926–1943). A Munka-kör Szociofotó Csoportjának oktatója (1928-tól). A Galilei Kör és az MSZDP tagja. A filmesztétika egyik magyarországi úttörője, elsők között írt a szovjet filmművészetről. Filmtudományi érdeklődésére hatással volt Balázs Bélával való barátsága, majd Kassák Lajos köréhez, a Munka c. folyóirat szerkesztőségéhez csatlakozott. A film útja (1927) c. művében megkísérli a filmművészet társadalmi fejlődését felvázolni. Sokat foglalkozott Charles Chaplin és Buster Keaton munkásságával, valamint a burleszk, mint a filmművészeten belül megjelent új vizuális műfaj jelentőségével. Művészeti és irodalmi elméleti-esztétikai, ill. kritikai írásokat is közölt, alapeszménye a szocialista humanizmus és az új formai szintézis volt. A szociális publicisztika műfajának megteremtőjeként jelentős eredményeket ért el a magyarországi munkásság irodalmának, és sajátos kultúrájának vizsgálata terén, elsők között foglalkozott a hazai munkássportmozgalommal. Ilja Ehrenburg és Iszaak Babel munkásságának első magyarországi népszerűsítője.

Szerkesztés

A Népszava munkatársaként a filmesztétikai rovat alapító szerkesztője (1925-től), a kolozsvári Korunk c. lap magyarországi tudósítója, szerkesztője (1926-tól), a Munka Kultúrstúdió egyetlen számának szerkesztője (1931). A Munka (1928–1939) és a Fáklya c. lapok szerkesztőbizottságának tagja, a Nyugat (1926-tól) és a Szocializmus állandó külső munkatársa.

Főbb művei

F. m.: A beszélő film. (Korunk, 1926)
Az utazási film. – A filmhíradó. (Korunk, 1927)
A film útja. (Bp., 1927)
A filmszínész szociológiájához. – Az orosz filmművészet. (Korunk, 1928)
A munkáskultúra kialakulása és a munkássport. (Korunk, 1929)
Politikai művészet és művészetpolitika. (Korunk, 1930)
A munkásfényképész. (Munka, 1930)
A hangosfilm művészi jövője. (Nyugat, 1930)
Az orosz filmművészet. 8 táblával. (A Munka kiadása. Bp., 1931)
A moszkvai írókongresszus. (Századunk, 1934)
Filmesztétikai tanulmányok. Sajtó alá rend. Magyar Bálint. A bevezetőt Kassák Lajos írta. (Filmművészeti könyvtár. 31. Bp., 1967)
Tolsztoj jelentősége. Az aktuális Tolsztoj-problémák. (Költő és próféta. Bp., 1978)
Az Artamonovok. – Az orosz filmművészet. (Orosz írók magyar szemmel. 1920–1944. Az orosz irodalom magyar fogadtatásának válogatott dokumentumai az 1920-as évektől 1944-ig. I–II. köt. Szerk. Dukkon Ágnes, Zöldhelyi Zsuzsa. Bp., 1983)
Disputa. – A kultúrstúdió. – A moszkvai írókongresszus. A magyar munkásság költészete és irodalma. (Új írók, új írások. 1920–1944. Irodalomelméleti viták a szocialista magyar munkásmozgalomban. Vál., szerk. az utószót írta M. Pásztor József. Bp., 1988)
ford.: Jäger, H.: Mi a hitlerizmus? (Munka Könyvtára. 3–4. Bp., 1932).

Irodalom

Irod.: Lanátor Pogány Ferenc: G. L.: A film útja. (Nyugat, 1927)
Nádass József: Nehéz leltár. I–II. köt. (Bp., 1963)
Vas István: Nehéz szerelem. A líra regénye. (Bp., 1964)
Kiss Aurél: Vázlatok egy elfelejtett marxista kritikus arcképéhez. (Tiszatáj, 1965)
Csaplár Ferenc: G. L., a szocialista kritika egyik előfutára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Kassák Lajos: G. L. portréjához. (Filmvilág, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője