Grexa Gyula
Grexa Gyula

2024. december 7. Szombat

Grexa Gyula

irodalomtörténész, pedagógus, művelődéstörténész

Születési adatok

1891. január 2.

Budapest

Halálozási adatok

1977. november 13.

Budapest

Temetési adatok

1977. november 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Grexa János (†1907) műegyetemi kvesztor, Tarnóczy Boriska. Apjáról – mivel kortársak szerint Grexa János megszólalásig hasonlított Baross Gáborra – mintázták a bp.-i Baross-szobrot (Szécsi Antal alkotása, 1898). F: Haynal Elma (†1978), Haynal Imre (1892–1979) orvos, akadémikus testvére.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918), az őszirózsás forradalom alatt gr. Károlyi Mihály belső munkatársa (1918– 1919). Az összeomlás után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alkönyvtárosa (1919–1927), a bp.-i Werbőczy Miklós, ill. a Petőfi Sándor Gimnázium történelem–földrajz szakos r. tanára (1927–1951). Ösztöndíjasként a firenzei Laurentiana-könyvtárat, a lipcsei Buchgewerbehaust, ill. a berlini és a müncheni könyvtárakat látogatta. Középkori magyar művelődéstörténettel, irodalmi és zenei ismeretterjesztéssel foglalkozott. Irodalomtörténészként elsősorban a hun–magyar hagyomány eredetét, keletkezési körülményeit, ill. modern, 19–20. sz-i továbbélését, valamint Arany János munkásságát, eposzainak korabeli forrásait vizsgálta. Igen népszerű tanár volt, mondanivalóját saját maga által készített művészi felvételekkel illusztrálta diákjainak. Gazdag hanglemezgyűjteményéből zenei előadásokat tartott az MTV-ben. Már nyugdíjas tanárként Nyugati Lászlóval javaslatot tett a Népművelési Minisztériumba egy Magyar Hanglemez Múzeum felállítása ügyében. A javaslatot elutasították, gyűjteménye kisebbik része, Grexa Gyula halála után az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK) került, a többi szétszóródott. Amatőr fotóművészként igen értékes képekben örökítette meg egy eltűnő budapesti városrész, a Tabán emlékeit.

Emlékezet

Budapesten, az Erzsébetvárosban (VII. kerület Murányi utca, majd Landler Jenő utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Néhány kéziratát a Petőfi Irodalmi Múzeum és az OSZK őrzi. Bárány Tamás róla mintázta Apátlan nemzedék (1960) c. regényében Baksa Gyula alakját. Tanári működését a Petőfi Gimnáziumban emléktábla őrzi. Fotóiból a Tabán Múzeum rendezett kiállítást (2009. dec.-ben).

Elismerés

Lukács Krisztina-díj (Kisfaludy Társaság, 1922).

Főbb művei

F. m.: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. Egy. doktori értek. is. (1–2. kiad. Rozsnyó, 1913)
Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917 és önállóan: Bp., 1917)
Adalékok Arany János hún eposzának forrásaihoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Bp., 1922)
A magyar királyi korona problémái. – Die Probleme der ungarischen Königskrone. (Überlieferung und Auftrag. Festschrift für Michael de Ferdinandy zum sechziegen Geburstag. 5. Oktober, 1972. Szerk. Farkas, Josef Gerhard. Wiesbaden, 1972)
A Csaba-monda és a székely hun- hagyomány. (Temetetlen múlt. 1. Új kiad. Bp., 2003)
fotói: Radnai Lóránt: Tabán. A fotókat készítette. Többekkel. (Műemlékeink. Bp., 1967)
A közművelődési könyvtárak fonotékáinak feladata a zenei ismeretterjesztésben. (Bp., 1971)
Tabán egykor és ma. Írta és összeáll. Vecsey András. A fotókat készítette. Többekkel. (Bp., 2006).

Irodalom

Irod.: Zsinka Ferenc: G. Gy.: Caraffa és az eperjesi vértörvényszék. (Századok, 1916)
Hajnal István: G. Gy.: Arany János Csaba királyfi-jának töredékei. (Századok, 1922)
Hóman Bálint: G. Gy.: A Csaba-monda és a székely hun-hagyomány. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922)
Bárány Tamás: Apátlan nemzedék. Regény. (Bp., 1960
2. kiad. 1967
3. kiad. 1980)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1977. nov. 18.)
Abody Béla: Gyula bácsi. (Élet és Irodalom, 1977)
Palojtay Béla: Elment a Tanár úr, akinek rossz diákja nem volt. (Magyar Nemzet, 1977. 279. sz.)
Kovács Zoltán–Palojtay Béla: Grexa tanár úr. (Bp., 1984
2. kiad. 1986)
Kovács Zoltán: Baross Gábor redingotja. (Népszabadság, 2001. nov. 23.)
Baranyi Ferenc: Zévitamin. Zenei cikkek. 1976–2006. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője